Hello, oroszlánlány!

Madonna megint megmutatta... mármint a mellbimbóját. Miután a showbiz királynő Isztambulban már kifejtette véleményét a cenzúrával kapcsolatban – nemes egyszerűséggel lecsúsztatta a fehérneműt bal melléről – ezúttal a francia közönséget örvendeztette meg. Most épp jobb mellbimbó-villantással. A nő – aki egyébként az oroszlán csillagjegy mintapéldája, ezért is ő az eheti útjelző főhőse – nyilvánvalóan provokálni akar, lehetőség szerint mindenkit. Harminc éve teszi óramű pontos tökéletességgel pontosan ugyanazt: sokkol. Nem érdekli, hogy egyesek szemében majd hiteltelenné válik, hiszen számtalanszor írták már le őt az elmúlt három évtized során, a kultursznobok, radikálisok és erkölcs-csőszök hamvába hullt próbálkozásai pedig annyira sem ingatják meg őt, mint a szombat délben a város felett lebegő Júliát a Napoleon Bulvárd tagjai 1988-as megaslágerükkel. Hányszor hallottuk már a „Nála ezerszer jobb énekes/táncos/színésznők vannak!” szöveget! Ennél már csak a „Nem tud méltósággal öregedni” elcsépeltebb frázis. Madonna ugyanis nem a hangjával, a csúcsos melltartójával, vagy a huszonéves toy boyokkal töri magának az utat, hanem azzal az energiával, amelyet ebben a hónapban – az oroszlán havában – mindannyian a magunkének érezhetünk majd.

Ez persze nem azt jelenti, hogy mindannyiunknak lesz ereje napi négy órát edzeni, gitár- és lovaglóórákra járni, forgatókönyvet írni, filmet rendezni, cipőkollekciót tervezni, és négy gyereket nevelni egyedülálló anyaként. Csupán azt takarja,, hogy most mindannyian belekóstolhatunk abba, milyen rettenetesen nehéz súllyal nehezedik egy ember vállára, ha vezetőnek, harcosnak, forradalmárnak született. Az oroszlán havában a világunkban minden fény forrása, a nap irányít. A jegy szülöttei – és ebben az időszakban kicsit mindannyian – hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mi magunk is a naphoz hasonló, egyedüli fényforrások vagyunk. Most valahogy sokkal gyakrabban érezzük úgy, hogy akárki helyében lennénk is, mi bezzeg pontosan tudnánk, mi a helyes döntés. Az egónk ilyenkor hatalomra tör, és – mivel július 28- 29-ig, a kabbalista naptár Av hónapjának 9. napjáig különösen nehéz harcot vívunk a démonainkkal – sokszor elveszítjük a küzdelmet ellene. (Elveszíthetjük, de nem kell feltétlenül így történnie....)

Bevallom, oroszlán aszcendenssel megáldott lélekként én az év minden napján hajlamos vagyok elhinni, hogy én vagyok az Univerzum központja, ám a saját fejemre képzelt koronámat minden egyes nap lecsapja a fejemről a sors, és bohócsipkát tesz a helyére. Egészen addig, míg nem tanulom meg, hogy a trón, amelyen terpeszkedem, csak a képzeletemben létezik. És bár korunk hamis értékrendje azt hivatott bebizonyítani, hogy éppen az egónk az, ami segít abban, hogy vetélytársaink fölé emelkedjünk, hosszú távon az Önző Énre hallgatni olyan, mintha a saját lelkünk sírját ásnánk. Ha nem akarunk a hónap végére fizikailag és lelkileg is padlóra kerülni, fel kell ismernünk, hogy a vadállati ösztöneinket alázatra kell cserélnünk, türelemre és másokkal való önzetlen megosztásra. Azt mondják, az oroszlán az állatok királya – ami valljuk be, elég menő pozíció -, de van ennél sokkal jobb is: saját negatív énünk, démon-hadseregünk, bizonytalanságunk, félelmeink, kételyeink uralkodójává válni.

A kedvesed rajongó szeretetével, a kollégáid irántad érzett tiszteletével, az irigyeid féltékeny tekintetével, és az Isten adta tehetségeddel szigorúan tilos visszaélned. Nem használhatod arra a birtokodban lévő intellektuális fölényedet, hogy másokat sarokba szoríts. Ha pedig úgy érzed, a te fölényed nem csupán szellemi, hanem spirituális is, és körülötted mindenki olyan hülye, hogy nem értik meg, hogy te vagy az egyetlen, aki átlátja, mekkora káosz van a világban, jó ha tudod: egy igazán spiritális ember mindig tudja, hogy nem emelheti önmagát piedesztálra. Igen, a világban tombol a káosz – éhinség, járványok, természeti katasztrófák, gyűlölet és tudatlanság... a sor végtelen. De az oroszlán képes arra, hogy – ha az önmaga feltétlen imádatába fektetett energiát mások számára is hasznos erőfeszítésekbe fekteti – az egész világot megváltoztassa.

És itt kanyarodunk vissza Madonnához, aki a Kabbala Központ tanulójaként pontosan tudja, hogyan csomagolja saját neve alatt futó szabadságharcot minden korosztály számára fogyasztható popkult-cukorkászacskóba. Mert egy cicivillantásra sokkal többen kapják fel a fejüket, mint arra, hogy leányiskolák építésébe invesztált Afrikában, vagy hogy Izraelben, az MDNA turné nyitókoncertjén felszólalt: „Azért választottam Tel-Avivot a turné nyitóállomásának, mert hiszek benne: ha arabok, zsidók, keresztények, melegek, heterók mind megtanulnának tisztelettel és szeretettel bánni egymással, a Közel-Keleten nem lenne több háború. Mind ugyanolyan színű vért
ontunk.”. Amikor pedig egy interjúban megkérdezik tőle, ugyan miért érezte szükségét, hogy kivetkőzzön magából, nyugodt mosollyal válaszol: „Történetmesélő vagyok. Sokféleképpen mesélek. Ez is egy módja.”, majd ahhelyett, hogy a nyilvánvalóan egyszerű eszközként használt bimbóvillantásról mesélne, az egyén szabadságáról, a társadalmunk álltal ránkerőszakolt korlátokról, és – természetesen – az egó elleni harcról kezd beszélni. Ha pedig akár egyetlen ember is akad, aki felkapja a fejét, és elhatározza, hogy a saját lábai alá képzeltvörös szőnyeget az Önző Én elleni küzdelem harcmezejére cseréli, már megérte lekapni azt a melltartót.

Csodás hetet, oroszlánkirálynők!

Neked meg van már Kristóf legújabb könyve, a Hajónaplók? Ide kattintva 15% kedvezménnyel rendelheted meg