Étterem kóstoló • 7 nap
Alsó Inárcs puszta, Csikós puszta
A mostani Inárcs község külterületén.
Kakucs, 1910:
"...E községben nincs templom.
Idetartozik Inárcs puszta, mely azelőtt a gróf Keglevich,a gróf Beleznay és az Inárcsi Farkas családoké volt.
Hozzátartozik még Csikós puszta."
- forrás: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1910)
Érdekes jelölést találtam az egyik régi térképen, amit hónapokra félretettem magamnak, majd később a hely azonosítását követően elmentem megnézni, mit rejt a műholdképen is látható kör alakú bozótos.
A régi térképek alapján valamilyen temetőre lehetett következtetni. Viszont a szántóföldön meghagyott kör alakú domb - a későbbi adatgyűjtések alapján - történetileg sokkal többet tartogatott, mint amire számítottam.
A fákkal borított domb a távolból:
A térképjel, ami felkeltette az érdeklődésemet (1881):
A területet - ahol a fenti térképjel található - régi térképek Csikós puszta, majd később Alsó Inárcs puszta néven is jelölik.
Csikós (puszta) az első katonai felmérés térképén (1782-1785) - épületekkel (a Z.h. jelölés Ziegelhütte, ami vélhetően téglaégetőt jelenthet):
Az egykori Csikós pusztán - már a XIX. században - többek között cselédházak, gazdasági épületek, malom, téglaégető, gémeskút, postaépület, sőt még egy kocsma is volt, melyekből napjainkra már semmi sem létezik.
Illetve a fenti térkép alapján már a XVIII. században is lakott volt ez a hely.
Továbbá volt még itt egy olyan rejtélyes építmény is, amiről nem tudom, mi lehetett.
Csikós puszta 1828. évi kéziratos térképe, amelyen már szerepel a kör alakú, keresztekkel feltüntetett objektum:
A valamikor Csikós puszta és a kör alakú objektum - a régi térképeken feltüntetett épületeknek már nyoma sincsen:
A fákkal benőtt kör alakú dombon valamikori temető - egy kőkereszt és a "Rötzer" család sírboltjának romjai találhatóak (és talán egyéb, mostanra nyom nélkül maradt további sírok):
A kőkereszt maradványai, a háttérben sírkövek (sírbolt?) töredékei:
A több darabra tört kőtömbökön INRI felirat:
Felülnézetből - akárcsak a régi térképen:
Az itt található régi temetőhöz:
Inárcs egyik nagybirtokos családja a Rötzer család volt.
Többek között ebbe a temetőbe helyezték nyugalomba Rötzer Antalt, Rötzer Ferencet és dr. Rötzer Aladárt.
A fenti személyek egyike dr. Rötzer Aladár (sz.:1887) - honvéd huszárfőhadnagy volt, aki 1914-ben vonult be katonának, ahol kiváló helytállása végett hadnaggyá léptették elő, többször kitüntették, egyébiránt I. osztályú ezüst vitézségi éremmel is.
dr. Rötzer Aladár 1915 áprilisában hunyt el Máramarosszigeten tífuszban, a fronton szerzett betegségében.
A jeles személynek először még halálának helyszínén, Máramarosszigeten tervezték az temetését:
Est, 1915 áprilisi számából:
Végül a háborús viszonyok ellenére hamvait Csikóspusztára hazahozták, melyek a családi sírboltban kerültek elhelyezésre.
1915 július - a Pesti Hírlap tudósítása:
A családi sírbolt maradványai a fák között keresendőek:
A temető gondozott volt, amelyet régi elbeszélés szerint 1944. október végén a mindenszenti gyertyák "feledhetetlenül széppé varázsoltak".
A dombon lévő temető ligetes volt, egy kőkeresztje volt korpusszal, körülötte több márvány síremlékkel.
Dr. Rötzer Aladár honvédhuszár hadnagy síremléke süttői faragott mészkőből volt, Pro Patria felirattal, leomló trikolórral, pálmakoszorúval.
A világháború ezt a területet sem kímélte, ami a temetőt is érinthette.
Később a birtok épületeit és a temető kerítését elkezdték elbontani, melyeket Kakucson és Inárcson használtak fel építőanyagként. Talán még egyes környező, vagy közeli tanyák házaiban is található belőlük.
Visszaemlékezés a temetőről:
Forrás: Inárcsi séták
Dr. Rötzer Aladár síremlékét később restaurálták és Inárcs község egyik parkjába áthelyezték.
Faldina rom
Csikóson az egykori iskola melletti ház néhány évre a Faldina család tulajdonába került.
Ez az egy épület, aminek egyes fennálló maradványai még ma is láthatóak.
(Az 1881. évi térkép ezt az épületet még nem jelöli, tehát később épült. A Faldina ház romjaitól keletre 1881-ben egy malom(?) volt, amely malmot már az 1828. évi térkép is feltünteti.)
A Faldina rom:
A Faldina-tanya 1963-ban készült katonai légifotón - az épület akkoriban még állt:
A terület a harmadik katonai felmérés térképén mint Alsó Inárcs puszta - a temetőt a térkép is jelzi, melyet nyíllal jelöltem - a közeli útkereszteződésben akkoriban a Csikós csárdába lehetett betérni:
A valamikori Csikós csárda helye napjainkban - puszta szántóföld:
***Az egykori Csikós pusztáról, a Rötzer családról további részletes leírást, visszaemlékezéseket és adatokat "Inárcsi séták" címen lehet a neten keresni, illetve megtalálni, pdf formátumban.
A helyszín felkeresése és áttekintése, továbbá az ott készült fényképek alapján igazán különleges azt elemezgetni, régebben mi és hol lehetett.
A helyet és annak múltját akár tovább is lehet kutatni.
Pl. a Csikós pusztai cselédtelepet 1898 körül Schömer Ferenc építész tervezte:
"...így létesített Rötzer Ferenc a lajosmizsei vasútvonal inárcs-kakucsi állomása mellett levő Csikós nevezetű pusztáján cselédtelepet, mely 32 család részére van tervezve és a melyből a jelen év folyamán 16 család részére épült fel a megfelelő lakóház a szükséges melléképületekkel együtt..."
- Építő Ipar, 1898
Egyik kérdésként felmerül, hogy a Rötzer család egyes tagjain kívül az egykori Csikós puszta cselédei, kiszolgálói közül temethettek e esetleg valakiket ebbe a temetőbe? (halotti anyakönyvi kivonatok nyilvántartása...stb.)
2024.11.07.
B.
További adatok, térképek, képek, elemzések, egyéb:
Videó:
A temetőhöz
Csikós puszta temetőjét egy dombon létesítették. Az is kérdés lehet, hogy már egy meglévő dombra telepítették, vagy a dombot kifejezetten temetőnek hozták létre.
Az első katonai felmérés szerint (1782-1785) ezen a helyen egy nagyobb domb lehetett egy útvillában, amely domb az akkori Csikóspuszta akkori épületeitől kb. 300 méter távolságra volt.
Temető, vagy kereszt jelölést ide 1828. évnél régebbi térképen nem találtam.
A temető 1828. évi és 1881. évi térképjelei:
Az 1828. évi térképjelen a körön belül egy nagyobb, valamint mellette jobbra és balra egy-egy kisebb kereszt látható. Vélhetően bekerített hely lehetett, tégla vagy kőkerítéssel, amely délről nyitott volt, ott lehetett a bejárat.
Az 1881. évi térképjelen középen egy nagyméretű kőkereszt, amely mögött fakeresztek (vélhetően sírhelyek) vannak feltüntetve. Ezen a térképjelen a temető már teljesen bekerített, kő, vagy téglakerítése lehetett. Bejáratot itt már nem tüntettek fel.
Érdekes módon a temetőt vagy kereszteket a második katonai felmérés térképe (1819-1869) nem tünteti fel, ellenben 1828. évi kéziratos térképen már szerepel.
A bejegyzésben lévő képeken látható kőkereszt feltehetően már nem az eredeti kereszt lehetett.
A harmadik katonai felmérés térképe szerint (1869-1887) a temető mellett egy kis szőlős volt. (Rötzerék nevéhez szőlőtermelés is kapcsolódott.)
A temető közeli környéke 1828. évi térképen - a temetőtől keletre téglarakás, ami vélhetően téglavetőt jelölhet:
1922 - dr. Rötzer Ferenc igazságügyi miniszteri nyugalmazott helyettes államtitkár 46. életévében történő halálát követően szintén a Csikós-pusztai családi sírboltba lett nyugalomba helyezve:
Napi Hírek - 1922 január 01.
Érdekes térképjel a temetőtől keletre 200 méterre
Az 1881. évi kataszteri térkép a temetőtől keletre - ahol szintén egy dombszerűség található - érdekes épület féleséget jelöl, zászlóval a tetején:
Alatta egy út volt, körülötte pedig a szőlős.
Talán egy kisebb torony, vagy présház lehetett ezen a dombtetőn? Nem tudom, mire lehetne még gondolni.
Térképolvasás kézikönyvében lehet hasonlót találni:
Az objektum a temetőtől 200 méter távolságra volt:
Szemléltető képen a helyét X-el jelöltem:
A helyét nem néztem meg, mivel ezek utólagos elemzések, a temető történetéhez is később olvastam és gyűjtöttem az adatokat és az is csak akkor derült ki, hogy a Rötzer sírbolt helyén jártam.
Alsó Inárcs puszta (egykori Csikós, vagy Csíkos) az 1881. évi kataszteri térképen (temető, épületek, malom, téglavető, Csikós csárda...stb)
- a temető és Csikós puszta körüli területrészek a Rötzer család személyneveiről lettek elnevezve -
- Antal tábla, Ferenc tábla, Mária tábla, Ilka tábla, Paula tábla - a Ferenc tábla felett volt az Ilka erdő, Paula erdő..
Térkép saját jelölésekkel:
Értelmezésemben valamikori posta épülete az 1828. évi térképen, Csikós puszta déli részén elhaladó út (postaút) mentén, mellette gémeskúttal - a K betű és patkó jelölés talán kovácsműhely lehet, szintén az út mentén (csárda mellett):
Csíkos
Csikós pusztát - vagy talán annak egy részét - egykor Csíkosnak (is) nevezhették, esetleg ebből alakulhatott ki később a Csikós elnevezés.
Csíkos nevezetű területrészt az 1941. évi katonai térkép jelöl, amely 1881 tkp. szerint a Csikós pusztához tartozó "Ilka tábla" volt (Csikós puszta ÉK).
Inárcsnál Csíkost régi oklevelekben is említik:
"1332 május 1.
A felhévízi keresztes kvt. előtt Inárchi Deme fia Mihály, Lázár fiai Miklós Péter és György, továbbá Fene fia Márk ispán fia Máté (nobiles de Jnarch) az őket örökség jogán megillető Inárcs és Csíkos birtokok egy-egy harmadát, összesen tehát a két birtok harmad részét a köztük fennálló vérségi fokozatnak megfelelően (racione consanguinitatis seu proximitatis) végleg átengedik Farkas fiának Pálnak, kivévén a szántók közül a Stech nevű 37 holdnyi részt és a Medikemen nevű két kissebb darabot, amelyek közös használatra maradtak.
(Benkó Imre - Az Inárchi Farkas cs. tört. 36—37.)
Forrás: Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
1516 augusztusa körül - inárcsi szántó, mint Chykos.
A Csíkos elnevezésre több adat is található, ezek közül még egy:
Forrás: Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
Régi temető további képek:
1963 - katonai légifotó - egykori Csikós puszta (fentrol.hu):
1963 temető:
1976 temető:
További térképek:
Második katonai felmérés (1819-1869):
Harmadik katonai felmérés térképe (1869-1887):
1941. évi katonai felmérés térképe:
