Azt kívánom, gyógyulj meg mindattól, amit senkinek sem mondasz el.
Azoktól a fájdalmaktól, amiket csendben viselsz, a könnyektől, amik lefekvés előtt az arcodon folynak végig.
Azt kívánom, szabadulj meg a félelmeidtől, bizonytalanságaidtól, attól a sok kétségtől, amit az élet eléd tett, és amit minden reggel bátorsággal viselsz, amikor felkelsz és tovább mész.
Gyógyulj meg azoktól a sebekről és csalódásoktól, amiket elhallgattál, amikről soha nem panaszkodtál, de amiket még mindig mélyen érzel magadban.
Gyógyulj meg a múltadtól, ami még mindig ott él a láthatatlan lelki sebeidben.
Gyógyulj meg a magyarázatok hiányától, a szeretet hiányától, a hála hiányától, attól, hogy nem kaptad meg azt az elismerést, amit megérdemeltél.
Gyógyulj meg mindattól a fájdalomtól, amit lenyeltél, elfojtottál, elrejtettél magadban.
Azt kívánom, gyógyulj meg mindazokból a pillanatokból, amikor azt mondtad: „jól vagyok”, pedig valójában nem voltál jól.
A könnyektől, amiket visszatartottál, a haragtól, a szomorúságtól, a csalódástól, amit mosollyal takartál el, hogy a világ ne lássa a fájdalmadat — vagy hogy a mosolyoddal másokat boldoggá tegyél.
Gyógyulj meg a sok áldozattól, azoktól a terhektől, amiket cipeltél, és az emberek közönyétől, amit kaptál.
Gyógyulj meg azoktól a pillanatoktól, amikor egyedül érezted magad, és azt hitted, senki sem látja a sebeidet, senki sem értékeli, amit teszel.
Hidd el, az élet lát. Az élet válaszol. Az élet gyógyít.
A gyógyulás lassú lehet, csendes és néha fájdalmas – de megtörténik.
Ahogy vannak, akik sebeket ejtenek rajtad, úgy vannak, akik gyógyítanak – anélkül, hogy tudnák.
Azt kívánom, gyógyulj meg – mindattól, amit kimondasz, amit elhallgatsz, és mindattól, ami még mindig benned él.
forrás: internet
