Ha becsülöd önmagad, olyan emberekkel kapcsolódhatsz össze, akik értékelik önmagukat, akik másokkal való megnyilvánulásaikban a tiszteletet választják életvezérlő elvüknek, akik kiapadhatatlan szeretettel töltik be a szívek közötti üres tereket, akik sorslabirintusuk kanyarulataiban mindig elsőbbséget adnak másoknak, akik vakon megbíznak az ébren álmodó látókban is, akik szárnyakat adnak a repüléshez, gyökereket a visszatéréshez, és okokat, hogy sokáig veled maradjanak.

Késmárki László