Azt hisszük, hogy amikor felnövünk, elköltözünk, és külön életet kezdünk… akkor szabadok vagyunk. De valójában nem lépünk ki a családunkból – csak fizikailag. Belül magunkban, a tudattalan szintjén visszük tovább a mintákat, a kötéseket, a kimondatlan hűséget.
A párkapcsolatainkban újra és újra megjelennek ezek a gyermekkori lenyomatok.
A lányoknál gyakran az apával való kapcsolatban gyökerezik az önbizalom, és a bizalom kérdése a férfiak felé.
És ott vannak a testvérek… A velük való gyermekkori dinamikák mélyen befolyásolják, hogyan működünk felnőtt, egyenrangú kapcsolatokban – így a párkapcsolatban is.
Váradi Andrea
