Itt van újra és szép mindig szép énnekem... a húsvét. Imádom ezt az ünnepet, hogy sütünk kalácsot, festünk tojást és főzünk sonkát. De erről az utóbbi témáról nem lehet eleget beszélni, ahogy ma az a spar-ban megtudtam, ahol egy hölgy elkezdett kioktatni engem. Ugyanis szerinte minden sonka gyors pácolt a só okán. Én meg halkan megjegyeztem: nem és szerintem ne nekem mondja, mert van némi közöm hozzá.

Emlékszem, amikor a szüleim padlásán lógott a sonka. Az bizony lassan volt pácolva és tartós is volt rendesen. De ma már vadászni kell hogy tényleg rendes sonkát tudjál venni. Miért ne legyen gyors a pácolása? Azért, mert káros konkrétan és nem mindegy, mit eszel meg. Ezt úgy képzeld el, hogy azokat konkrétan bespriccelik, hogy azt a hatást érjék el, amit úgy rendesen hetek alatt kéne, most meg a nagyipari termelésben 3 nap alatt akarják letudni. Van, amelyiktől konkrétan fulladozni kezdesz, vagy köhögni, ám jobb, ha nem jutunk el idáig. A jó sonka színe bordós kell legyen és szép, nem aláfutásos és ráadásul szőrtelenített. Minden esetben kérdezzük meg a hentest, honnan is való az áru avagy nézzük meg a címkét rajta. Sokszor olyan gyatra páclével locsolják be őket, ha nagyon szupermarketben akarunk vásárolni, hogy egyszerűen egy fényes felület az, amit látunk magunk előtt kibontás után. Na, ezt kéne elkerülni. Meg azt, amikor fóliázott az áru és látunk mellette egy pici kis levet is. Mert akkor amikor vákuumozták, az egyébként belespriccelt sós folyadékot a vákuum ki tudta húzni, tehát elég gyenguszka kis minőséggel van dolgunk. És akkor se vegyük meg, ha a csomagolás fel van puffadva. Ez sem hoz semmi jót magával.  És igen, a hentes és a piac drágább. De szerintem az egészségünk is. 

Ps: vannak olyan közértek, vagy áruházak, ahol kaphatsz rendes sonkát, ma beszélgettem egy kedves húspult vezetővel, aki elmondta, három hónapja le kellett adja a rendelést, mert nála tényleg sonkát lehet kapni, amit hosszan füstöltek a gazdák. 

kép: pinterest