20 éve ikonom Keanu. Először csak a filmjei okán volt az, pedig nem igazán vagyok egy rajongó típus, megválogatom, kiért is vagyok odáig. Aztán, mint embert kedveltem meg őt, nagyon. Tudom, sok helyen, helyütt írják róla: annyira jó ember, hogy nem erre a világra való. De a világ nem attól olyan, amilyen, amilyenné mi tesszük?
Keanu tényleg udvarias, kedves azokkal, akikkel találkozik. Segít. Önzetlen. Mémek sora született már ebből, pedig nem fenékig tejfel az élete. 1999 decemberében Jennifer Syme volt a kedvese. Kislányuk halva született. Aztán nem olyan sok idővel rá, Jennifer halálos autóbalesetet szenvedett. Így ő elvesztette azt, azokat, akikel legjobban szeretett. A gyerekkora sem volt túl könnyű, 3 évesen az apja elmenekült tőlük, hisz addig heroint árusított. Hokis karrierje is megfeneklett. Titokban egyébként évek óta gyerekek rákkutatására és ápolására működtet alapítványt. Nem nagy hanggal, a háttérből, serényen. A metrón is átadja a helyet. Sorolhatnám még...
A mostani történés pedig nem más, minthogy Keanu "váratlanul" - ez is milyen vicces, megjelent a nyilvánosság előtt a barátnőjével. Nem két napja ismerik egymást és nem is tingli-tangli kapcsolatnak tűnő történet, hisz 2011-ben Alexandra Grant illusztrálta Keanu könyvét. Miért is örömteli az, hogy most közös képek jelentek meg róluk? Mert iszonyat menő, hogy Alexandra nem egy műmájer és kitalált valaki. Nincs feltöltve a szája, nincs tonnányi sminkkel elmaszkírozva az arca, amivel semmi baj nincs, ha valaki nem ettől várja kizárólag a boldogságot. Ősz a haja, nem festi, ami szintén jó pont, hisz arról szól: szeretem magam és nem az határoz meg, hogy foggal-körömmel megpróbálok fiatalnak kinézni. A ruhái nem a legújabb, legfrissebb, legtrendibb, legcicomásabb fast fashion boltokból vannak, ami azt üzeni: a belső értékek a fontosak és nem az, hogy minden idegsejtemmel megpróbáljam a mai kor diktálta elvárásoknak alárendelni magamat. Alexandra Grant valószínűleg egy igazán jó ember és nő. Igazi nő. Keanu Reeves a választásával pedig csak még szimpatikusabb számomra.
Képek: Lacma Art and Film gala
