Nesze!szer

22 éve hunyt el Diana hercegnő

2019. augusztus 31.

 

diana_nyito.jpg

 

 

A szívek királynője. A kis hercegnő - ahogy Nagypapám mondta. Diana, az ikon. A jótékonyság úttörője. Sok jelzőt aggattak rá még életében. Halálával pedig mítosz lett és egy világ figyel minden hírre azóta is, ami egykori életével kapcsolatos. A női olvasók is kattintanak, ha csak valaki leírja a nevét.

Ezer és ezer cikk és post született már arról, mitől lehetett Diana különleges. Van olyan írás, ami sajnálja és az uralkodóházat tünteti fel vaskalaposként és ellenségként. Más művek Dodi apjáról szólnak, vagy arról, hogy Erzsébet tetette el láb alól a hercegnőt. Vannak írások, amelyek arról szólnak, hogyan is lehetett úgy élni, hogy már az esküvő pillanatában hárman voltak a kapcsolatban, és a pár tulajdonképpen triumvirátus volt. El sem tudjuk képzelni, micsoda nyomás lehetett az, ami rá nehezedett. Minden lépését árgus szemek kísérték a szó átvitt és tényleges értelmében is. Diana mindig lehajolt azokhoz, akik segítséget kértek. De legbelül persze önmagának lett volna erre szüksége, hisz a boldogtalan gyerekkor után egy boldogtalan felnőttlét járt osztályrészéül.

Mindezek, amiket leírtam, kicsit mindennapi megközelítések. Amennyiben spirituálisan nézzük Diana életét, akkor tudjuk, óriási feladatot hajtott végre. Gondoljatok csak bele. Leszületés előtt jól megdumáljuk mindenkivel, hogyan is zajlik majd lent az életünk, milyen feladatot vállalunk. Persze, akkor minden tuti könnyűnek tűnik. Aztán, amikor itt hajtjuk végre a dolgokat, már jóval nehezebb. Dianának óriás dolgot köszönhetünk, nemes küldetése volt. Belegondolva, a királyság több száz, illetve ezer esztendős formáját reformálta meg a puszta létével és tette emberközelivé, már-már barátságosabbá magukat a trón közelében lévő embereket. Kis feladat volt ez? Nem, egyáltalán nem. Valószínűleg állandóan ostorozta magát belül, de csak a belül meg nem kapott, viszont kívülről jövő szeretet által tudott az lenni, aki volt. Betölteni azt a szerepet, amire szerződött. Diana hős volt, emlékezzünk így rá!

 (a post alatt néhány igazán jellemző, de ritka kép szívünk hercegnőjéről)

A bejegyzés trackback címe:

https://neszeszer.blog.hu/api/trackback/id/tr3215033188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

m.lena 2019.08.31. 21:56:25

Hihetetlen, hogy már ennyi ideje... Nagyon élénken emlékszem a halálára, megdöbbenve hallgattuk a hírekben, és azért is emlékezetes maradt, mert másnap kezdtem meg a középiskolai tanulmányaim. Utána meg a következő hétvégén már a temetés közvetítését néztük a tévében.

beautyka 2019.08.31. 21:58:10

@m.lena: Annyira durva. Valahogy az ő halála is olyan, mint szeptember 11. Mindenki emlékszik rá, hogy mit csinált, amikor megtudta. Szörnyű. Éles, soha el nem múló érzés.