Nesze!szer

Bella újabb dobogós helyezéséről mesél nekünk!

2018. november 27.

 

pe_side_pose_fix_1.jpg

 

Bella e hónapban is bejelentkezik. Ezúttal friss hírekkel, egy ezüst éremmel és érdekes kulisszatitkokkal legutóbbi versenyéről. A fitneszbajnok ezúttal Angliában lépett színpadra a Pure Elite Pro Világbajnokságon és a másodiknak járó kupával távozott. Kifaggattuk, milyen edzésprogrammal és diétával sikerült felkészülnie a versenyre és mik a tervei a jövőre nézve.
- Először is gratulálunk az eredményedhez. Elégedett vagy?
- Köszönöm. Ha már egyszer nyertél, és tudod, hogy milyen érzés a győztes kupát a kezedben tartani, a második helyezéssel sosem vagy száz százalékosan boldog, de ezen a versenyen még ennek is örültem. Igazából elértem, amit akartam. Utolsó pillanatban határoztam el, hogy elindulok a világbajnokságon. Rövid, 5 hetes felkészülésem volt, amelyre egy jó edző el sem vállal. Ez egy kivételes alkalom volt és csak azért tudtam belevágni, mert a normális testsúlyom stabil volt, és mindössze két kilóval több, mint a versenysúlyom. Mentálisan és fizikálisan olyan jól éreztem magam, hogy úgy gondoltam, ezt a versenyt nem hagyhatom ki. Nagyon intenzív felkészülés volt, teljes odafigyelést igényelt, de most valahogy nagyon élveztem a kihívást, örömöm leltem testem
gyors átalakításában. Mindössze két kilót kellett leadnom, nem az volt a nehéz, hanem az, hogy lapos izmaimat valahogy felpumpáljuk és a testzsírt lecsökkentsük. Áprilisi Los Angeles-i győzelmem után kellett egy kis szünet, meg sem fordult a fejemben, hogy még egyszer versenyezzek az idén. Élveztem a nyarat, nem diétáztam, nem számoltam a kalóriákat és nem edzettem úgy, ahogy egy show-ra edz az ember. Csak könnyű kardiókat,
lazításokat, jógát és köredzéseket csináltam. Nem volt kedvem az izomépítéshez szükséges, kemény súlyzós edzésekhez, amelyhez rendes koncentráció, időbeosztás és specifikus étrend kell. Persze, azért nem hagytam el a „durva” edzéseket teljesen. Párszor egy héten, amikor igazán ki akartam izzadni magam, szuper magas intenzitású plimetrikus tréninget csináltam. Ezektől mindig dőlt rólam a víz, úgy elhasználtam az utolsó csepp energiámat is, hogy alig tudtam hazamászni a tornateremből, de ez csak arra volt jó, hogy napi szinten formában
tartsam magam. Az ilyen típusú edzés nem alkalmas egy versenyfelkészülésre.
A verseny napjára sikerült összeszednem magam, és reggel elégedett voltam azzal, amit a tükörben láttam, de amikor a színpad mögé kerültünk kicsit alábbhagyott az önbizalmam. Olyan jól néztek ki a csajok, hogy azt hittem, nem kerülök be az első háromba se. Amikor lejöttem a színpadról sokan odajöttek hozzám gratulálni, azt mondtak, hogy az én T-walk-om (vagyis amikor T-formában végigmegyünk és bemutatjuk pózainkat) volt a legjobb. Úgy tűnik, hogy a táncos múlt kiment a nehéz helyzetekben. Mivel én bikini kategóriában indulok, az előadásmódnak, stílusnak és eleganciának nagyon nagy a szerepe, akár 40-50 százalékban is befolyásolhatja a pontszámokat. Lehet, hogy ezért, lehet, hogy másért, végül én lettem a második, amit ilyen rövid felkészülés után remek eredménynek könyveltem el és egyben motivációnak is. A következő versenyévadra már nem fogom beérni az ezüsttel. Most pár hét szünet után komoly alapozásba kezdek, edzőmmel (az angol szuperbajnok Charlie Garforth) teljes időtartamú edzésprogramba kezdünk.
- Akkor kíváncsian várjuk a következő eredményt. Visszatérve az edzésre, miben különbözik a nem-verseny és a versenyre való edzésed?
- Amikor nem versenyre készülök, akkor nem emelek nehéz súlyokat. Inkább rövid, de intenzív tréninget csinálok, hogy ne kelljen túl sok időt tölteni a tornateremben. Olyan dinamikus HIIT (High Intensity Interval Training) kombókat rakok össze fekvőtámaszokból, guggolásokból, ugrásokból, felülésekből, hogy egy 30-40 perces torna bőven elegendő ahhoz, hogy izmaim ne puhuljanak el, brutál sok kalóriát égessek, és ezáltal formában maradjak,
valamint nyugodt szívvel tarthassak pár napos pihenőket. Amikor versenyre készülök, kondíciótól függően 8-5 héttel a show előtt bejön a kardió edzés éhgyomorra. Ez elég utálatos tud lenni, főleg amikor a versenynaphoz közeledve mar nagyon fárad az ember, és az utolsó dolog, amit akar, az kimászni az ágyból korán reggel egy órás futásra. Én különböző sérülések miatt egyáltalán nem tudok futni, tehát crosstrainer-t vagy lépcsőgépet használok
(ez utóbbi a legnehezebb, ezt apránként kell az edzéshez adni). Mivel most nagyon rövid időm volt, a kardió adag brutálisan sok volt, órákat töltöttem a gépeken. Ez nem csak mentálisan és fizikálisan fárasztó, de rendkívül időigényes is, hosszútávon aligha kivitelezhető. Délután súlyzós edzés (számomra képtelenség estére hagyni a súlyzózást, addigra mar túl fáradt vagyok). Ez maximális figyelmet és erőfeszítést jelent, ahol saját teljesítőképességem határát próbálom napról-napra kijjebb tolni, oda, ahol már képtelen vagyok többet csinálni, nehezebbet emelni.
- És miben különbözik a nem-verseny és a verseny étkezésed?
Talán, ami nekem normális, vagyis nem-verseny étkezés, az másnak diétának tűnik. Én nem érzem úgy, hogy a mindennapokban diétáznék, de nagyon tudatosan táplálkozom. Ezt szoktam meg, nekem így jó. Amit a szeptemberi cikkemben írtam a vásárlási szokások kialakításáról, az nem csak egy teória volt. Én eszerint élek: egyszerűen vásárolok, zöldséget, gyümölcsöket, natúr, egy alapanyagú dolgokat veszek, tudom, hogy mit eszem. Szeretek bulizni, étterembe járni, és a nyáron volt is rá elég alkalom. Lecsúszott jó néhány koktél, sushi és desszert. De otthon a hűtőmben mindig csak tápláló, egészséges ételek vannak, ezzel kompenzálom a kalóriadús vacsorákat és italokat. Nem azért, mert az van a fejemben, hogy kompenzálnom kellene, hanem mert nekem így természetes. Szeretek jól kinézni és jól érezni magam, és ehhez az kell, hogy egészséges, jó ételeket egyek. El sem merem mondani, hogy nagy átlagban mi a napi menü…
- Mi a napi menü?
Szinte mindig zöld teával kezdem a napot. Általában kell egy jó óra az ébredés után, amire enni tudok. Az első étkezés majdnem mindig tojás. Egy vagy két teljes tojás, hozzá négy vagy öt tojásfehérje. Néhány órával később általában zabkását eszem. Fontos, hogy a zabot beáztassuk az éjszakára. Így könnyebb megemészteni és laktatóbb is. A kásába általában rakok 20-25 gramm (nem mérem ki pontosan, egy adagolókanálnyit, amelyet a zacskóval adnak) ízesítetlen fehérje port. Ez az egyetlen kiegészítő, amelyet akkor is használok, ha nem versenyzem. Egyrészt finom, másrészt ez az egyetlen módja, hogy elég fehérje legyen az étrendemben. Ha van kedvem, ízesítem a zabot, gyümölcsöt rakok bele vagy mézet, de legtöbbször csak egy kis fahéjat szórok rá, vagy azt sem, szeretem úgy, ahogy van. Ebédre általában halat (lazacot, tőkehalat vagy tonhalat) eszem egy kis zöldséggel, paradicsommal vagy paprikával. Délután hasonlót eszem. Ha Angliában vagyok rengeteg rákot eszem. Ott könnyű hozzájutni, nem drága, magas a fehérjetartalma, kevés benne a kalória, ez a
kedvencem. Vacsorára sokszor csak rizsfelfujtat eszem, zöldséggel, olívaolajjal (vaj helyett) és tojással, egy teljes tojás és öt fehérje. Ha napközben éhes lennek, eszem egy kis gyümölcsöt, vagy csinálok egy turmixot, vagy megeszem még egy adag zabkását, vagy bármit, amit megkívánok. De igazából úgy beállt a szervezetem erre a jellegű táplálkozásra, hogy nem is kívánok mást. Rengeteg koffeinmentes teát iszom és nagyon sok vizet.
- Huú, ez nekem úgy hangzik, mint egy diétás étrend… mennyiben más ez az étkezés attól, amikor versenyre készülsz?

-Talán az ételek jellege nem más, de amikor versenyzem, ki kell mérnem a porciókat, és olyasmit is eszem, amit amúgy nem ennék, pl. krumpli, édesburgonya és rizs. Tudom, furán hangzik, de ha rajtam múlik, egyáltalán nem eszem ilyesmit. A mindennapokban nem számolgatom a makro-tápanyag arányát, de ha versenyre készülök, ez elengedhetetlen. A bevitt kalóriákat és a makro-tápanyagok mennyiségét, arányát kalóriaszámláló alkalmazással
követem (MyFitnessPal). Egy show-ra készülve olyan a makro-arányt követek, amely eltér a normálisnak számító táplálkozástól: nagyjából 50% fehérje, 40% szénhidrát, 10% zsír az arány. Általában nem eszünk ennyi fehérjét és sokkal több zsírt viszünk be szervezetbe például azzal, hogy olajat adunk az ételekhez és sokkal több szénhidrátot fogyasztunk. Elég egy tészta alapú étkezés vagy néhány szelet kenyér, és már nem 40 százalék a szénhidrát bevitel. Még akkor is, ha nem vagyok éhes, az hogy meg van határozva, miből mennyit lehet enni és ott van a „nem szabad” tábla, mentálisan mindig nyomást jelent. A show napjához közeledve egyre kisebbek lesznek a porciók, csökkennek a kalóriák, egyre kevesebb a szénhidrát, gyengül a szervezet, miközben a kardió ideje nő és a súlyzós edzés egyre nehezedik. Tehát egyre több energiát használunk, miközben egyre kevesebb energiát viszünk be. Így fogyunk. Ilyenkor jelentenek segítséget a különböző kiegészítők. Különböző aminosavak, más-más típusú proteinporok, dextrin, anyagok, amelyek energiát adnak az edzéshez, az izomnövekedéshez.
A verseny előtti két-három hét már elég nehéz tud lenni. Ilyenkor mar kivágjuk az étrendből a gyulladást okozó ételeket, pl. nincs több tojás és zabkása. Az étrend borzasztó monoton lesz:  hús (az én esetemben csak hal, mivel nem eszem húst), édesburgonya, burgonya és zöldség. Ha közel a cél, akkor valahogy ki lehet bírni ezt az étrendet, de verseny után mindig alig várom, hogy újra tojást és zabkását egyek, vagy bármit, amit megkívánok. Csak kell egy kis szabadságérzet, hogy bármit ehetek, ez néhány hét múlva úgyis lecseng, és megint csak
normálisan akarok enni.
- Az utolsó két hét nagyon nem hangzik jól…
Nem is az. Ez már az a pont, amikor a fitnesz nem egészséges. A testzsír százalék már a normális alatt van. Jön az ingerlékenység, a fáradtság, a figyelmetlenség, a lassú gondolkodás. Elég kellemetlen ember lesz belőlem … De ha az edzés és étrend jól tervezett, elég hamar visszaáll az egyensúly. A rosszkedv elszáll, és a szép versenyfotók megmaradnak. Elfelejtjük, ami rossz volt, és már készülünk is a következő versenyre. Fura szenvedély ez, nehéz abbahagyni. És amíg nincs más és fontosabb az életben, miért ne versenyeznék? Jó ha az ember azt csinálhatja, amit szeret…

A bejegyzés trackback címe:

https://neszeszer.blog.hu/api/trackback/id/tr7914395782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása