Nesze!szer

Steiner Kristóf kakas nélkül főz kakast a Menzán!

2017. május 21.

 

 

menza_es_kr.jpg

 

Az embernek vannak barátai. Egy, két, három, sok éve. És vannak azok a dolgok, amikor ezek a barátságok és a barátokban lévő kreativitás összeér. Mondjuk egy tányéron. És most pont egy ilyen esetről fogunk beszámolni nektek. Steiner Kristóf ugyanis régóta jó viszonyt ápol a Menza étteremmel és Sziszivel, aki a hely motorja, lelke, mindene. És egyszer csak úgy gondolták ketten: miért nem lesz egy néhány nap, amikor a vendégek Kristóf vegán menüjét kóstolhatják meg? És lett! 

 

kristof_humusz.jpg

Mi elmentünk, megkóstoltuk. Ketten voltunk a fogásokra. Jelen sorok szerzője annyira húsos, hogy konkrétan véres steak az ascendense(m). Vagy lehetne az. Életem egy vegetáriánus korszakában folyton éhes voltam. De tényleg. Így persze, hogy kétkedve mentem Kristóf menüjét kipróbálni. A kíváncsiságom viszont erősebb volt. Előételnek humuszt kaptunk. Nem kergetett anyukám az asztal körül a szocializmusban, ha nem ettem ilyet, főleg, hogy az asztal egyik fele a falnál volt a lakótelepi lakásunkban. Ez a humusz viszont brutál jó volt. Articsókával és karamellizált hagymával szolgálták fel. Kettőnknek bőven elég volt egy adag. Az articsókát életemben először Olaszországban kóstoltam és nagy hatást gyakorolt rám: imádatom tárgya lett. Szóval a humusz jó volt, krémes, elegáns és kiadós. 

 

kristof_masodik.jpg

 

És akkor jött a híres francia étel, a vörösboros kakas - szárnyas nélkül persze. Kakas helyett bébi padlizsán volt a tányéron, mellé édes burgonyából szósz és más zöldségek. Ami félelmetes volt, hogy tényleg ugyanaz a vörösboros íz jött vissza. A püré csodálatos volt. Igaz, én azért kerestem a tányér alján a kakast, de ez csak a megszokás. Fantasztikus ízélmény volt ez is. 

 

kristof_desszert.jpg

 

És jött a vegán cheese cake. Úristen, úristen, úristen... mindenféle isten! Sajt ugye nem volt benne, hanem mindenféle magok egyvelege a massza, de valami csodás alaprecept interpretálása ez. Mondjuk, úgy harmadik fogásként, aki meg tud enni egy egész szeletet ebből, annak küldjük az elismerésünket. Emberes adag, de minden falat ízbolygó rendesen! A 3 fogás után mi már mozogni sem tudtunk, a Deákig történő lesétálás jelentette csak a megoldást. Utólag jöttem rá, ennek a menünek mindhárom fogása igen komoly spirituális üzenetet hordoz. Mégpedig azt: élni jó! 

Ps: a Menza facebook oldalát ITT találhatjátok!

A bejegyzés trackback címe:

https://neszeszer.blog.hu/api/trackback/id/tr6112528359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.