A csók egy olyan dolog, amit igazán nem tudnánk meghatározni , a tudósok nevezik társadalmi gesztusnak, vagy fajfenntartó biológiai késztetésnek, de igazából egyik sem állja meg a helyét, mivel nem igaz mindenkire, mivel a Földön élő emberek közel 10 százaléka egyáltalán nem csókolózik. Csók nélkül élnek például egyes afrikai törzsek, vagy a bolíviai őslakosok is.
A világ legnagyobb országaiban sem egységesen ugyanaz a funkciója, formája, sőt hatása és elfogadottsága a csóknak! Tegnap volt a világnapja, így van okunk a kutakodásra....
India: az első legédesebb csók
Egyesek úgy vélik, hogy a mai romantikus csók elődje először a távoli Indiában csattant el. Ennek bizonyságát látják az ősi indiai szobrokban, és abban a hindu elképzelésben, miszerint az emberek egymást beszippantva esnek szerelembe.
Indiából egyenesen a daliás harcos, Nagy Sándor hozta Európába a csókot – mondják a tudósok.
Annak ellenére, hogy a csók bölcsőjének Indiát tekintjük, ott a csókot a hálószobák magányában gyakorolják csak, nyíltan csókolózni nagy illetlenségnek számít.
A rómaiak tökéletesítették
Ha a rómaiak tehát nem is találták fel a csókot, az biztos, hogy ők fejlesztették tökélyre. A római birodalom lakóit igazi csókolózós nemzetnek tekintjük ma is. Az ókori őseiknek olyan szent és fontos dolog volt a csók, hogy írástudatlanként egy-egy szerződést csak egy x-szel írtak alá, de csókkal pecsételték meg.
Húha, a franciák!
A franciák aztán igazán odatették magukat csók terén is! A klasszikus francia csók az igazi szenvedély jelképe, amikor nyelveddel bebarangolod a másik száját. A szájra adott puszitól a francia csókig kinek hosszabb, kinek rövidebb az útja, egy azonban biztos, hogy a csókban intenzíven résztvevő száj mellett nagy a szerepe az orrnak is. A tudósok szerint a biológiai kiválasztás egyik fontos szempontja az embernél is a másik megszagolgatása.
Na, de Új Zélandon?
Charles Darwin volt az első tudós, aki kimondta: márpedig nem csókolózik mindenki a világon! És hogy mennyire igaza van, azt világosan megmutatják nekünk Új Zéland őslakói, a maurik is. A hongi, az ottani csók, a homlok és az orr összedörzsölését jelenti, és ezt sem tekinthetjük másnak, mint egymás szagolgatásának!
Thaiföldön csak szelíden
Az 1800-as évek végén egyes antropológusok figyelték meg, hogy az ázsiai kultúrában a mi csókunkat túlságosan durvának, mondhatni kannibalizmusnak tartották. Ott a szippantásos csók dívik, ami azt jelenti, hogy az orrot és az összezárt szájat az arcnak nyomva szinte beleszippantanak a másik illatába.
Japán felzárkózik
Az 1930-as években a csókolózás látványa szinte sokkolta a japánokat. Amikor Rodin: A csók című szobrát bemutatták a szigetországban, csak egy diszkrét bambuszfüggöny mögé bekukucskálva nézhették meg a művészet kedvelők. Japánban annyira nincs csókolózás, hogy igazán szavuk sincs rá, mostanában kezd elterjedni az angolból kölcsönvett kisu-having szó és ezzel együtt a csók egyre elfogadottabbá válik, főleg a fiatalok körében.
Van még 9 jó okunk, amiért azt mondjuk, ne csak a világnap körül gyakorold a csókot!
1. Vidámabb leszel
2. Lelazulsz
3. Javul a bőröd tónusa
4. Kalóriát égetsz
5. Jót tesz a szívednek
6. Fájdalmat csillapít
7. Megelőzheted a fogszuvasodást
8. Csökken az allergia
9. Hosszabb életű leszel
Nesze!Zsé