Menekülni - az ítélkezés elöl
"Előbb a sajátjainkról kellene gondoskodnunk!", "Ők sosem fogadnának be minket.", "Mindannyian bűnözők!" - ilyen és ehhez hasonló mondatok repkednek a levegőben, miközben emberi lények, lelkek százezrei nyomorognak az aluljárókban, és az egyetlen emlékük korábbi, "normális" életükkel kapcsolatban a hitük. Ám sokan még ezt is elragadnák tőlük, mondván: "Magyarország keresztény ország." Mintha bárki kijelenthetné, hogy egyesek jobbak, rosszabbak, fontosabbak, vagy kevésbé fontosak másoknál.
Bár nyilván senkinek sem kívánom, hogy megtapasztalja a szörnyűségeket, amiken a menekülteknek keresztül kell menniük, egy egyszerű spirituális gyakorlattal mindannyian átélhetjük egy pillanatra, milyen érzés "alárendeltnek" lenni. Yehuda Berg, a Valódi gazdagság című könyv szerzője arra emlékeztet: mindannyian átéltük, hogy jobbaknak vagy rosszabbaknak éreztük magunkat másoknál: „Kevesebb pénzem van mint neki,” vagy „Okosabb vagyok, mint ő.” A spirituális úton járóknak viszont tisztában kell lennie azzal, hogy sem az öndicséretnek, sem az önbizalomhiánynak nincs helye az életünkben . Soha nem tarthatjuk magunkat többre vagy kevesebbre másoknál, függetlenül a körülményektől.
Bár állandóan ki vagyunk téve annak, hogy körülöttünk - a családunkban, a baráti körünkben, a kollégáink körében - intoleráns emberek arra biztatnak minket, hogy többre értékeljük magunkat másoknál, mert fehérek, heteroszexuálisak, keresztények, vagy akármik is legyünk, fontos emlékeznünk rá: mindannyiunkban ott van annak a képessége, hogy ítélkezés nélkül tekintsünk egymásra. Érdemes azt is észben tartani: ha mégis ítélkezünk valaki felett, pontosan ugyanerre számíthatunk mi is - mi magunk is megítéltetünk. A Kabbala Központban azt tanuljuk, hogy ha meglátjuk másokban a jót, a bennünk lévő Fény - a kedvességünk, erőnk, szeretetünk- győzedelmeskedik negatív impulzusaink -félelmeink, gyűlöletünk, haragunk és önsajnálatunk- felett, ezzel pedig önmagunk és mások számára is jobb világot építhetünk. Nincs olyan erőfeszítés ezen a világon, mely csupán az egyénre korlátozódik: mindannyian kapcsolódunk egymáshoz, minden, amit megteszünk vagy nem teszünk meg hat azokra, akik köröttünk vannak, végül pedig az emberiség egészére.
Sokkal nehezebb harcunk van önmagunkkal, mint a "menekült üggyel". Nem könnyű az a csata,mellyel minden nap szembenézünk életünk során, de ezért jöttünk ide - nem pedig azért, hogy piedesztálra helyezzük magunkat a bevándorlók, vagy bárki más felett. Yehuda Berg szerint ha igazán lefoglalna a saját, különleges munkánk, akkor fel sem merülnének bennünk olyan gondolatok, mint hogy kinek vagyunk az alá-, vagy fölérendeltjei. Spirituális szemszögből mindnyájan egyenlőek vagyunk. Ha valaha is ennek az ellenkezőjét érezzük, akkor ideje egy komoly szemléletváltásnak.
Fényes hetet!
facebook.com/SteinerKristofOldala
