Nesze!szer


 

 

dog-gives-hugs-louboutina-retriever-new-york-10.jpg

 

New York városában él ez a tündéri goldie, mi más is lehetne a neve, mint Louboutina?  Igen, a híres piros talpú cipőről lett elnevezve és elragadó teremtés. Ugyanis minden nap 2 órát tölt a város egy bizonyos pontján és ölel meg embereket, akiknek hiányzik egy kis kedvesség. Tevékenységét természetesen Valentin-napján kezdte, most már 3 éve. Óriási egy kutya, hihetetlen cuki!

 

 

Reggeli Nesze

beautyka 2016/11/15 20:47 komment

 

piros_pulcsis_taxis.jpg

 

Óvakodjunk az olyan férfitól, aki lenézi a pincéreket. Ezt úgy általánosságban minden ismeretlenre kiterjeszteném. Ha valaki nem tud rendesen beszélni egy pénztárossal, taxissal vagy az utca emberével, akkor nem reménykedhetsz abban, hogy veled mindig kedves marad. Tény, hogy New York rohanó nagyváros, ahol az embernek nincs ideje a másik lelkét ápolni, de ettől még van helye a tiszteletnek és emberségnek. És nem szabad, hogy bármelyik a nehezünkre essen.

Lauren  Urasek

Reggeli Nesze

beautyka 2016/10/05 20:33 komment

 

 

nyc.jpg

 

Azt mondják, a döntéseink határoznak meg minket, de mi történik olyankor, mikor rajtunk kívül állók alakítják a sorsunkat és kicsúszik a kezünkből az irányítás? Amikor egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy rá vagyunk utalva másokra, barátokra, családtagokra vagy éppen olyan embertársainkra, akiktől nem szívesen kérünk segítséget, akik korábban éppen tőlünk függtek. Egy pillanat alatt fordulhat a kocka. Félre tudjuk tenni büszkeségünket, képesek vagyunk segítséget kérni másoktól? Nem elég, ha tudunk adni abból, amiből nekünk jutott, sok esetben az elfogadást mindig tanulni kell, de ha valaki önszántából segítséget ajánl, nem érdemes azt visszautasítani, hiszen egymásért vagyunk, a szeretteinkért, és néha az is előfordul, hogy éppen az a valaki ment meg, akitől a legkevésbé várnánk.

 

 

crystal-lip-art-makeup-beyou-byjoh-johannah-adams-1.jpg

 

Amikor a New York városában élő sminkes, Johannah Adams postolta az instán alkotásait, hát, finoman szólva is megőrült a net. Pedig ő azt mondja, csak szép lassan felpakolt néhány kristályt a szájakra. Mondjuk azért kőkemény meló lehetett, az biztos. Nem is szájalunk tovább, nézzétek a képeket, mert ez tényleg művészet!

 

 

magdalena-frackowiak-mohito-fall-2016-campaign02.jpg

 

magdalena-frackowiak-mohito-fall-2016-campaign03.jpg

 

magdalena-frackowiak-mohito-fall-2016-campaign01.jpg

 

 

Úgy látszik, a kis kelet-európai márkának, a Mohitónak volt pénze New Yorkban megfotózni a kampányát és mi ennek eléggé örülünk. Ők is azért koppintásból élnek, de szeretjük ezeket a letisztult vonalakat, színeket és a nem annyira elviselhetetlen árakat. Magdalena Frackowiak az arc a sorozatban, sorozaton és most a lakk, a bőr és a csipke és a flitter lesz elég erős náluk. Nem túl visszafogott képek, de nagyon szépek! 

 

 

 

hailey-clauson-si-summer-swim-2016-cover-photoshoot01.jpg

 

Igen, ez a nyár utolsó hétvégéje. Lehet, hogy el is mondjuk majd még többször: vegyétek ki, ami benne van! Talán ezért is akadt meg a szemünk ezen az anyagon. A Sports Illustrated’s Summer of Swim Issue fürdőruhás anyagán. Hailey Clauson szerepelt már a címlapon is idén és ez most Ben Wattson anyaga. New Yorkban, Coney Islanden készültek a képek és imádjuk a színeit. Na jó, Hailey alakját is...

 

 

 

new-york-city-ballet-2016-2017-campaign17_1.jpg

 

 

 

A csodálatos német fotós, Peter Lindbergh örökítette meg a nagy alma balettosainak 2016-2017-es kampányát. Rebecca Krohn, Teresa Reichlen, Taylor Stanley, Emilie Gerrity, Unity Phelan, Amar Ramasar, Lauren King, Preston Chamblee, David Prottas, Harrison Ball, Megan LeCrone, Adrian Danchig-Waring, Mimi Staker és Alexa Maxwell táncolt a kamerája előtt. Varázslatos képek születtek, az egészen biztos. 

 

Pics: New York City Ballet’s 2016-2017 campaign

 



 

yellow_cab1.jpg

 

Taxis vagyok. Egyik éjjel megérkeztem a megadott címre és dudáltam. Néhány perc várakozás után megint megnyomtam a dudát. Ez volt aznapra az utolsó fuvarom, úgyhogy már azon voltam, hogy inkább hazaindulok. De aztán mégis kiszálltam, elsétáltam az ajtóig és becsöngettem.

- Egy pillanat! – válaszolt egy törékeny, idős hang odabentről. Kisvártatva kinyílt az ajtó. Kilencvenéves-forma, aprócska asszony állt előttem. Kartonruhát viselt és kis kalapot. Úgy nézett ki, mintha egy régi, fekete-fehér filmből lépett volna ki. Mellette egy kis bőrönd pihent. Körülnéztem. A bútorokat fehér lepedőkkel terítették le. A sarokban egy kartondoboz árválkodott, mindenfélével teletömve.

-Kivinné a bőröndömet a kocsihoz? Szeretnék néhány percre egyedül maradni. Aztán, ha Ön is úgy gondolja, visszajöhetne értem, hogy lekísérjen az autójáig. Nem vagyok valami jó erőben.

Miután beraktam a bőröndöt a csomagtartóba és visszaértem, belém karolt. Lassan, nagyon lassan odasétáltunk a taximhoz. Közben végig a kedvességemért hálálkodott.
- Semmiség – feleltem. Minden utasommal úgy bánok, ahogyan mástól is elvárnám, hogy az édesanyámmal bánjon.
- Milyen jó fiú maga! – mondta, ahogy beült a hátsó ülésre. Odaadta a címet, aztán megkérdezte: Mehetnénk esetleg a belvároson keresztül?
- Nem az a legrövidebb út – vágtam rá gyorsan.
- Ó, azt egyáltalán nem bánom – mondta. - Egy hospice-házba tartok.
Belenéztem a visszapillantó tükörbe. A szemeiben könnycseppek csillogtak.
- Nincs már családom. Mindenki meghalt. - Nagyon csendesen beszélt. - A doktor úr szerint nekem sincs túl sok hátra.
Csendben a műszerfalhoz nyúltam és kikapcsoltam az órát.
- Mit szeretne, merre menjünk?
A következő két órában bebarangoltuk a várost.
Megmutatta nekem azt az épületet, ahol réges-régen liftes kisasszonyként dolgozott. Aztán elmentünk abba a városrészbe, ahová új házasként a férjével költöztek. Egy picit megálltunk egy bútorraktár előtt. Azt mondta, lány korában az még bálterem volt, és a többiekkel odajártak táncolni.
Néha megkért, hogy álljak meg egy-egy sarkon vagy egy épület előtt. Nem mondott semmit, csak maga elé révedt.
Ahogy a hajnal első sugarai megjelentek a horizonton, azt monda:
-Most már mehetünk. Elfáradtam.
Szótlanul haladtunk a megadott címig.
Két alkalmazott jelent meg, ahogy megérkeztünk az ajtó elé. Profi udvariassággal segítették. Kinyitottam a csomagtartót, és elvittem a bőröndöt az ajtóig. Az utasomat már beültették egy kerekesszékbe.
- Mennyivel tartozom? – kérdezte és benyúlt a retiküljébe a pénztárcájáért.
- Semmivel – feleltem.
- Magának is meg kell élnie valamiből – mondta.
- Vannak más utasaim is – szereltem le.
Aztán, egy hirtelen ötlettől vezérelve lehajoltam és megöleltem. Meglepő erővel szorított magához.
- Nagy örömöt okozott egy kis öregasszonynak – mondta végül. -Köszönöm.
Megszorítottam mindkét kezét és visszasétáltam a kocsihoz. Hallottam, ahogy mögöttem becsukódik a ház ajtaja.


Egy életre zárták rá az ajtót.
Aznap csak vezettem, céltalanul.
Nem vittem utasokat. Nem volt kedvem beszélgetni.
Egyre csak az járt az eszemben, mi lett volna, ha az asszony egy dühös sofőrt fog ki? Vagy valakit, aki türelmetlen? Vagy mi lett volna, ha én magam vagyok türelmetlen és elhajtok kopogás nélkül?

Lassan megértettem, hogy egész életemben nem tettem még fontosabb dolgot, mint előző éjszaka.

Egész életünkben a nagy dolgokra várunk.

És a nagy dolgok néha meglepő álruhában érkeznek: úgy vannak csomagolva, hogy aki nem figyel, az észre sem veszi, mennyire fontos lehetőséget mulasztott el...

 

 

budapesti_csajok.jpg

 

Csajok vagyunk. Nők. Fiatalok. Problémákkal teli, viccekkel teli napokkal, küzdelmekkel, örömökkel. Mi a különbség ugyanebben a relációban New Yorkban és Budapesten? Mutatjuk. A magyar lányok Tomcsányi Dóri, Odett és Fehér Barbara, Schatzi. Szerintünk nagyon jó. HBO produkció egyébként. 

 

 

 

barber-gives-free-haircuts-shelter-dogs-mark-imhof-3.jpg

 

barber-gives-free-haircuts-shelter-dogs-mark-imhof-38.jpg

 

Egy jó fodrász, vagy kozmetikus csodákat tud tenni az ember külsejével és lelkével is. Így van ez a kutyáknál is, mi legalábbis azt tapasztaltuk. A kisebbik kutyánk ugyanis mindig olyan büszkén jön haza a fazonírozásból (L'oreálnak hívjuk), hogy csak na. 

Mark Imhof korábban üzletember volt, de most már az a missziója, hogy az idősebb árva kutyusokat gazdihoz jutni segítse egy megújult külsővel. Mark New York menhelyeit járja és ingyen fazonírozza a senior jószágokat. Van, aki nem annyira örül ennek, van aki pedig teljesen új erőre kap... szerencsére a képen található cukiságokból már sokan szerető otthonban nézik a róluk (is) szóló tudósításokat! 

 

 

a-model-walks-the-runway-as-addition-elle-presents-fallholiday-2015-rtw-and-ashley-graham-lingerie-collection_6.jpg

 

 

 
Ahogy azt már egyszer megírtuk: Ashley Graham az egyik legismertebb és legszebb plus size modell - szerintünk. Ashley (ha lehetett) most még jobban feltornázta népszerűségi indexét, ugyanis a New York Fashion Week kifutójára vitte fehérnemű kollekcióját, ahol ő maga is modellként vonult végig. Az újonnan debütált bugyik és melltartók a Black Orchid elnevezést kapták, amiknek minden részlete iszonyatosan szexi. Jó látni, hogy "itt" is helyet kaptak a plus size leányzók, igaz?
Nesze!Dia

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu