Nesze!szer


Reggeli Nesze

beautyka 2016/06/14 21:24 komment

 

elsa-teaser-450x601.jpeg

 

Olykor a sors visszafordíthatatlanul megindul egy adott irányba, akárcsak a homokvihar. (...) Amikor véget ér, magad sem érted, hogyan szabadulhattál meg élve belőle. Vagyis valójában még abban sem lehetsz egészen biztos, hogy egyáltalán elhaladt már fölötted. Csak egy dolog világos: túl ezen most már nem az vagy, mint aki voltál, mielőtt ide beléptél volna. Igen, a viharnak ez az értelme.

Murakami Haruki

 

Vidám vasárnap

beautyka 2015/11/14 20:51 komment

 

 

paris_classic.jpg

 

Kérdezz bármiről.

Bármiről. És eléd tárom a választ. Az egész világmindenséget igénybe veszem erre a célra. Csak hallgass. Figyelj.
És a következő dalban felhangzanak a szavak.
Ott lesz a válasz a következő újságcikkben, ami eléd kerül. A történet kibontakozik a következő mozifilmből, amit megnézel. Ott vár az esély a következő személyben, akivel találkozol. Vagy a következő folyó suttogásában, a következő óceán mormolásában, a következő szellőben, mely a füledbe dúdol.
Rendelkezésemre állnak mindezek az eszközök; és mindezek az utak nyitva állnak számodra.
Beszélek hozzád, ha meghallasz. Eljövök hozzád, ha meghívsz.
És akkor megmutatom, hogy mindig is ott voltam…

Neale Donald Walsch

Reggeli Nesze

beautyka 2014/06/16 22:03 komment

 

moschino-fall-2014-ads-photos3.jpg 

 

Ismerd fel a jelet.(...)A jel szinte egyértelmű lesz, hiszen fura érzés kerít hatalmába, mikor a lehetőséged felkínálkozik neked. Nem tűnik nagy ördöngösségnek a felismerés. Pedig valójában nagyon is nehéz! Felismerni az első jelet, tudni, rádöbbenni, hogy mivel állsz szemben. Emberek milliói mennek el bambán az életüket befolyásolni tudó lehetőségek mellett. Te ne legyél bamba. A jelet az élet adja, de neked kell felismerned!

Csabai Márk

 

sign1.jpg

Vetted az üzenetet?

Talán őrültségnek hangzik, de én - akármi történik is körülöttem, folyton jeleket vélek felfedezni, amelyeket meg kell fejtenem. Őszintén hiszek benne, hogy az Univerzum, Isten, vagy egyszerűen csak a legbensőbb, tiszta énünk folyamatosan üzeneteket küld nekünk, a legváratlanabb formákban. Egy "véletlenül" elénk került újságcikkben, egy idegen szájából, aki megszólít minket az utcán, egy megérzés, vagy egy álom álruhájában, vagy akár egyszerűen csak egy dalon keresztül, ami a rádióból dübörög.

Hát, efféle jelet kaptam magam is, amikor a napokban ismét felhangzott a légiriadót jelző sziréna Tel Aviv városában. És bár ezúttal "csupán" gyakorlatról volt szó, mivel tévém nincs, nem tudtam a teszt-riadóról. Ahogy az elő vagyon írva, már hónom alá is kaptam a kutyákat, és iszkoltunk a lépcsőház fordulójába, az ajtófélfa alá - ez a szabály olyan házakban, ahol nincs kiépített óvóhely. Fél évvel ezelőtt, amikor élesben éltük át a légiriadót, sőt, a robbanást is hallottuk, ahogy a rakéta a tengerbe zuhant, minden porcikámban remegtem, és bár igyekeztem higgadt maradni, a félelem másodpercek alatt elhatalmasodott rajtam. Éppen ezért most haladéktalanul szükségem volt egy mantrára, egy mottóra, vagy egy mondókára - bármire, amivel távol tarthatom magamtól a pánikot. És ekkor megtörtént a csoda: ahelyett ugyanis, hogy tovább mérlegeltem volna a lehetséges tragédiákat, valami egészen fura, mondhatni nevetséges dolog jutott eszembe...

sign2.jpg

A sziréna bömbölése kísértetiesen emlékeztetett egy dalra, ám valahogy sehogyan sem akaródzott eszembe jutnia, melyikre. Akárhogy is, az agyam túráztatása ezen a látszólag cseppet sem fontos kérdésen pont elég volt ahhoz, hogy eltetrelje a figyelmemet a félelemről. Mire letelt a tíz perc, amelyet légiriadó után kötelező a lépcsőházban töltenünk, már ott motoszkált a fejemben a megoldás... azt hiszem, egy Britney számról van szó! A lakásba visszatérve lázasan rávetettem magam a YouTube-ra, és néhány félresikerült találgatás után meg is volt a megoldás: "Womanizer!".

A dal intrójában ott sírt a sziréna, én pedig máris bizonyos voltam benne, hogy a dalszöveg valamiféle rejtett jelet hordoz - még akkor is, ha a Britney szövegek, lássuk be, általában nem emelkednek Björki magasságokba. Nem kellett sokáig keresgélnem, mire rátaláltam a nekem szánt sorokra: "Lollipop, you must mistake me, you're the sucker to think that I would be a victim - not another! Say it, play it how you want it, but no way, I'm never gonna fall for you, never you, baby!", azaz szabad fordításban: "Nagyot tévedsz, ha azt hiszed, hogy én leszek a következő áldozatod - nem állok be a sorba! Mondhatsz bármit, játszhatod az agyad, de esélyed sincs nálam - neked soha, bébi."

Szélesen vigyorogtam... elképesztő, hogy a világ egyik legijesztőbb hangja mától fogva mindig eszembe juttatja majd ezeket a sorokat. Ha megkörnyékezne az a sunyi, ravasz ellenségem, a Mr. Félelem, aki rabul ejt és megbénít, simán a képébe vághatom majd: rajtam ugyan biztosan nem fogsz ki! Ám azt is tudtam, hogy ahhoz, hogy "meghalljam" ezt azüzenetet, egy légiriadóra volt szükség. Hosszú-hosszú percekre, amikor nem beszéltem senkihez, nem lógtam a Facebookon, és nem foglaltam le az agyamat az aznapra tervezett ügyes-bajos teendőimmel. Egyszerűen csak csendben voltam. Kabbalatanárom, Yehuda Berg szerint ahhoz, hogy meghalljuk, mit üzen nekünk az Univerzum, kevesebbet kell beszélnünk, és többet meghallanunk. Ezen a héten bízz a megérzéseidben - még akkor is, ha a legbanálisabb forrásból érkeznek hozzád a jelek. Mit üzennek neked?

Fényes hetet mindenkinek.

steinerkristof.com

Reggeli Nesze

beautyka 2013/05/28 07:12 komment

szerdai pasas.jpg

Hogy volt-e olyan pillanat? Egy pillanat?

Igen, volt. Te még nem néztél rám, de én már rád igen.  Akkor láttalak először.

Átfutott az agyamon egy gondolat: ő az. Te vagy az. Néhány másodperc volt csak, nem több, de az egész testemet átjárta ez az érzés. Mindennél erősebb volt. Pedig akkor még te nem is láttál. És még egy szót sem váltottunk egymással. De valami jelzett. Jelezte azt: megérkeztem. 

Hozzád.

Vidám vasárnap

beautyka 2013/03/09 17:52 komment

tods táskás.jpg

Egy fiatalember egymagában ült az autóbuszon. Kitekintett az ablakon. Alig múlt húsz éves, csinos, finom arcvonású fiú volt. Egy nő ült le a mellette lévő ülésre. Miután kicsit kedvesen elbeszélgettek a meleg tavaszias időről, a fiú váratlanul így szólt:

- Két évig börtönben voltam. Ezen a héten szabadultam, éppen úton vagyok hazafelé.

Áradt belőle a szó, Miközben mesélte, hogy egy szegény, de becsületes családban nőtt fel, és az a bűntett, amit elkövetett mekkora szégyent és fájdalmat okozott szeretteinek, akiktől a két év alatt semmi hírt nem kapott. Tudta, hogy szülei túl szegények ahhoz, hogy vállalják az utat és meglátogassák őt a börtönben, és azt is tudta, hogy túl tudattalannak érzik magukat ahhoz, hogy Írjanak levelet neki. Mivel választ nem kapott, ő a maga részéről nem írt nekik többet.

Szabadulása előtt három héttel tett egy utolsó, Reménytelen próbálkozást, hogy kapcsolatba lépjen velük. Bocsánatukért könyörgött, amiért csalódást okozott nekik.

Miután kiengedték, felszállt az első buszra, ami éppen a házuk előtt haladt el, ott ahol felnevelkedett, és ahol még élnek a szülei leginkább.

Szüleinek megírta, hogy megbocsátásuk jeléül egy jelet kér tőlük. Olyan jelet, amit jól lát az autóbuszból: ha még visszafogadnák őt, kössenek egy fehér szalagot a kert almafájára. Ha ezt a jelet nem látja, nem száll le az autóbuszról, és örökre távozni fog életükből.

Az úti célhoz közeledve a fiút egyre nagyobb nyugtalanság töltötte el. Nem mert az ablakon kinézni. Biztos volt benne, hogy az almafán nem fogja meglátni a szalagot.

Útitársa, végighallgatta történetét, majd udvariasan megkérte a fiút:

- Cseréljünk helyet. Majd én Figyelek az ablakból.

Éppen csak néhány ház előtt haladt el az autóbusz, Amikor a nő meglátta az almafát.

Könnyeivel küszködve, kedvesen megérintette a fiatalember Vallat:

- Nézze! Nézze! Az egész fát szalagok borítják.

kampányidézetvasárnapjelszalagtods

Reggeli Nesze

beautyka 2012/12/12 07:22 komment

villany kutyák.jpg

Minden ránk vonatkozó titkos tudás itt lebeg az orrunk előtt, csak képtelenek vagyunk kihámozni belőle a lényeget. Utólag, ha már megtörtént a baj, sokkal bölcsebbek vagyunk. Valósággal tobzódunk az addig elhanyagolt, jelentéktelennek hitt, de egyszeriben nagyon fontossá váló részletekben, és ezek jobban passzolnak egymáshoz, mint egy római mozaik kődarabkái.

Majoros Sándor

krisihez tetkós.jpg

Figyeld a jeleket!

„Bárcsak hallgattam volna a megérzéseimre!”, „Hogy nem vettem észre a jeleket?!”, „Tudtam, hogy nem kellett volna...”. Ismerős, igaz? Hányszor fordul elő velünk, hogy egyértelmű jeleket kapunk az Univerzumtól, hogy valami nem klappol, mi mégis erőszakosan és elszántan toljuk az életünket – a rossz irányba.
Sőt, amikor sors már szinte villogó lámpák és gigantikus feliratok formájában igyekszik a tudtunkra adni, hogy változtatnunk kell, többnyire még mindig várunk vele – egészed addig, míg nincs más lehetőségünk, mint lépni. „Ébresztő, a pasid félrelép!”, „Ez a melóhely nem neked való!”, „Ideje felhívnod a mamádat!” – kiabál utánunk az élet nap mint nap, mi pedig feltesszük a fejünkre a fülhallgatót, maximumra toljuk a hangerőt, és Madonnával és Nicki Minaj-zsal együtt énekeljük: „I don’t give a f*ck!”. Ám a „ha nem tudom nem fáj” elve sosem válik be, ha a személyes fejlődésünkről van szó. Ha ignorálod a neked szánt figyelmeztetéseket, útbaigazításokat, ne csodálkozz, ha eltévedsz az életed rengetegében.

krisihez marmaids.jpg



„Adnék én jótanácsokat, csakhogy nem hallgatnék magamra.” énekelte Alice a Disney rajzfilmben, amikor eltévedt az elvarázsolt erdőben. A jó hír azonban az – neked és Alice-nak is), hogy nincs olyan sötét vadon, ahonnan nincs kiút. És hogy mit kell tenned ahhoz, hogy megtaláld a fény felé vezető ösvényt? Nos, ennél mi sem egyszerűbb: kezd el végre figyelni a jeleket magad körül. A heti bibliai szakasza a Balak – ezeket a Kabbala nem vallásos szövegként, hanem metafórákként, megfejtendő kódokként kezeli –, ebben pedig van egy történet egy gazdáról, aki az út szélén heverésző szamarát püföli. A brutalitásnak egy angyal is szemtanúja lesz, és éktelen haragra gerjed. De miért is? Hisz a csacsi belustult, jogos, hogy a gazdája odasóz neki egy párat, nem? Nos, a spiritualitás szempontjából egészen biztosan nem. Ugyanis oka volt annak, hogy a szamár nem baktatott tovább. Most ültesd át a sztorit a saját életedre: tegyük fel, hogy épp moziba, randira, vagy egy partira igyekszel a kicsi kocsiddal, az pedig megadja magát az egyik sarkon. Ha ezen a ponton hisztizni kezdesz, ne lepődj meg, ha a te őrangyalod is felbőszül, ezzel pedig kisebb-nagyobb tragédiák sorozatét indítod el. Az Univerzum ugyanis nem véletlenül állított meg az utad során. A szamárnak nem verésre, hanem friss vízre volt szüksége. Neked pedig arra, hogy átgondold: miért is nem akarja a sors, hogy időben odaérj a meetingre.

5.jpg



Minden élethelyzetben két választásunk van: viselkedhetünk áldozatként, ezzel aláírva egy képzeletbeli szerződést, hogy nem mi rendelkezünk a saját életünk felett, vagy kézen foghatjuk saját hisztire, kétségbeesésre, depresszióra hajlamos önmagunkat, mondván: „Van egy jó út is. Gyere, megmutatom.” Ezen a héten vedd le kicsit a fülhallgatót és told fel a homlokodra a napszemüveget. Amikor bekapcsolod a rádiót, figyelj rá, milyen dal szól a hangszóróból, és mit üzen neked. Amikor odalép hozzád valaki az utcán, ne hajtsd el anélkül, hogy tudnád mit akar: hallgasd végig, és gondold át, miért küldték őt neked „odafenntről”. Ha nem tudsz aludni, forgolódás helyett merengj el: mi az, amit elfelejthettél, vagy amit el kell végezned még lefekvés előtt – hiszen egészen biztosan oka van annak, hogy bár halálosa fáradt vagy, nem érkezik meg az álommanó. Figyeld meg, vannak –e olyan számok vagy számpárok a veled szembejövő házszámokban, rendszámokban, telefonszámokban, amelyek gyanúsan sokszor ismétlik önmagukat. (Bár minden egyes szám jelentése megtöltene egy teljes könyvet, e azért röviden - 1: ideje kicsit keményebbnek lenned, 2: ne félj gyengédebbnek lenni, 3: meg kell nyílnod mások előtt, 4: na jó, kicsit több komolyságot kérünk, 5: merj kockáztatni, 6: lazítsd egy kicsit, 7: egy nagy utazás veszi kezdetét, 8: lehetetlen nem létezik, 9: a lélektársad úton van feléd.) Ha figyelmet szentelsz a jeleknek, hamarosan a kezedben lesz egy olyan térkép, amelyet kifejezetten neked rajzolt a sors, és amellyel soha többé nem fogsz eltévedni.

Csodás hetet mindenkinek!

 

 

 

Nem volt mindenkinek a legkönnyebb év 2011, ezt azért leszögezhetjük. Ezért, ha eddig még nem csináltál értékelést, nosza. Ne vigyünk át olyan dolgokat a következőbe, amelyeket már nem szeretnénk! Lelki munkára fel!

Ülj le, kapcsold ki a tévét, telefont és hangolódj magadra. Égethetsz gyertyát, füstölőt, betehetsz valami szép, meditatív zenét, vagy amit szeretsz. Vegyél elő három fehér papírt. Az első lapra kezd el leírni, milyen is volt számodra 2011. Milyen akadályokat kaptál, hogyan oldottad meg azokat, milyen emberekkel találkozotál. A pozitív eseményekre is koncentrálj, amelyek örömmel töltöttek el. Melyik szituációban érezted legjobban magad, mert ez sok mindennek a kulcsa lehet. Ha munkát keresel például, akkor így megtudhatod, mi is a szíved vágya igazán. Vesd le most az álarcokat, legyél teljesen őszinte magaddal, magadhoz. Írd fel akár azt is, ha egy koncert nagyon feltöltött, vagy egy jó beszélgetés egy ismeretlennel. Legyél hálás azokért a dolgokért, amelyekkel találkoztál ebben az évedben, hiszen minden a te fejlődésedet szolgálta. Nézd meg, honnan hová jutottál lelkileg, mert most már olyan gyorsan haladunk, hogy nagyon büszkék lehetünk magunkra. Köszönd meg ezt az évedet!

A következő papírlapot osszad fel kis csíkokra vagy fecnikre. Ezekre írd fel azokat a dolgokat, amelyeket már nem akarsz átvinni a következő évedbe. Akár helyzeteket, ismerősöket is listázhatsz, amelyek már nem szolgálnak téged. Sokan hosszú évekig hurcolnak sérelmeket magukban teljesen feleslegesen, csak felismerni kéne a rossz mintákat és megszabadulni tőlük. Ne legyél szívbajos, írj fel szépen mindent, amit már nyűgnek érzel. Gyújts meg egy gyertyát és szépen egyenként égesd el ezeket a papírokat. Köszönd meg, hogy életed részei voltak eddig, de 2012-be már nem szeretnéd vinni őket. Érezni fogod, hogy megkönnyebbülsz!

És jöhet a harmadik lap! Most tervezd meg a jövő évedet. Szoktál fogadalmakat tenni? Akkor jöhet. De olyat, amit képes is vagy betartani! Nyugodtan dolgozzál, nagyon színes képet is festhetsz arról, mire vágysz az új esztendőben. Minden, amit leírsz, azzal elindulsz a teremtés útján. Érezhetsz közben sugallatokat bizonyos emberekkel kapcsolatban, lehet, hogy ők nagyobb szerepet kapnak majd az életedben. Ha segítségre van szükséged esetleg munkával kapcsolatban, írd meg, milyen segítségre vágysz. Ha nem látod az utadat rendesen, kérjed azt, mutassák meg neked, kapjál egyértelműbb jeleket. Lásd úgy az egészet, mint a filmet. A te filmedet. Kérd és megadatik! Írd le az egészet, majd köszönd meg, hogy ilyen nyugodtan tudtál dolgozni a jövődön. Elfújhatod a füstölőt, vagy gyertyát, hajtsd össze a papírt és tedd el valami jó helyre. Már úgy fogja érezni a lelked, el is indultál a megvalósítás útján. Egy év múlva pedig csodálkozva látod majd, mennyi mindent valóra is váltottál mindebből.

Boldog, teremtő évet!