Nesze!szer


 

believe.jpg

 

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy a kínok, a szenvedések és érzelmi fájdalmak csak figyelmeztető jelei annak, hogy a saját igazságom ellenében élem az életem.
Ma már tudom, hogy ez: HITELESSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy mennyire tud bántani valakit az, ha rá akarom erőltetni a vágyaimat, miközben az idő még nem jött el erre, illetve az adott személy még nem állt készen rá, még akkor is, ha ez a személy én magam voltam.
Ma ezt úgy hívom: TISZTELET.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy másfajta élet után vágyakozzak és láttam, hogy minden, ami körülvesz, az valójában egy lehetőség arra, hogy fejlődjek.
Ma ezt úgy hívom: ÉRETTSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy minden körülmények között a megfelelő helyen és időben vagyok és minden a megfelelő pillanatban történik. Így nyugodt lehetek.
Ma ezt úgy hívom: ÖNBIZALOM.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy raboljam a saját időmet és abbahagytam a jövőre vonatkozó nagy tervek gyártását.
Ma csak olyan dolgokat cselekszem, amik örömet okoznak nekem és boldoggá tesznek. Olyan dolgokat, amik felvidítják a szívemet. Mindezt a magam módján csinálom, a saját ritmusomban.
Ma ezt úgy hívom: EGYSZERŰSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felszabadítottam magam azok alól a dolgok alól, amik nem tettek jót az egészségemnek - ételek, emberek, dolgok, helyzetek és minden, ami elvitt önmagamtól. Először ezt a hozzáállást egészséges egoizmusnak tartottam.
Ma már tudom, hogy ez: ÖNMAGAM SZERETETE.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal a próbálkozással, hogy mindig igazam legyen, és azóta sokkal kevesebb alkalommal tévedtem.
Ma ezt úgy hívom: SZERÉNYSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, elutasítottam, hogy a múltban éljek és a jövő miatt aggódjak. Most, csak a pillanatnak élek, ahol MINDEN történik.
Ma napról napra élem az életem és úgy hívom: BETELJESEDÉS.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy az elmém képes arra, hogy zavarjon és beteggé tegyen. De ahogy összekapcsoltam a szívemmel, az elmém nagyon hasznos szövetségessé vált.
Ma ezt úgy hívom: A SZÍV BÖLCSESSÉGE.

Nem kell, hogy féljünk a vitáktól, összekülönbözésektől vagy bármilyen problémától önmagunkkal vagy másokkal.
Még a csillagok is összeütköznek néha, és a találkozásukból új világok születnek.
Ma már tudom, hogy EZ AZ ÉLET!

Te miben hiszel?

beautyka 2016/08/21 20:20 komment

 

twins_1.jpg

 

Egy várandós hölgy méhében két kis magzat beszélget

"- Te hiszel a születés utáni életben? - kérdezi az egyik.
- Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Szerintem az itteni életünk arra való, hogy felkészüljünk a születés utáni életre, hogy elég erõsekké váljunk ahhoz, ami vár bennünket - válaszolja a másik.
- Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?
- Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szánkkal fogunk enni.
- Hát ez ostobaság! - vág vissza a másik. Megyünk a lábunkkal és eszünk a szánkkal?! Ez nevetséges! Hiszen itt van a köldökzsinór, ami biztosítja a táplálékot... de mondok még valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert ez a köldökzsinór már most is túlságosan rövid!
- De, de... valami biztosan lesz. Csak valószínûleg minden egy kicsit másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.
- De hát még soha senki sem tért vissza a születés után! A születéssel az élet egyszerûen véget ér! Különben is, az élet nem más, mint egy nagy sötét tortúra!
- Én nem tudom pontosan milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre megláthatjuk az édesanyánkat, és õ nagyon vigyáz majd ránk! - válaszolja reményteljesen.
- Az Anyát? Te hiszel az Anyában? Hol van?
- Hát... mindenütt, körülöttünk! Itt van mindenhol, mi benne vagyunk, és neki köszönhetõen létezünk! Nélküle egyáltalán nem lennénk.
- Én ezt nem hiszem. Én soha, semmiféle anyát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is!
-Néha - mondja elmerengve a másik - amikor csendben vagyunk, hallhatod, ahogy énekel nekünk, vagy érezheted, amikor megsimogatja világunkat! Tudod, én tényleg azt hiszem - teszi hozzá -, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk!"

Reggeli Nesze

beautyka 2016/05/29 20:11 komment

 

josephine-skriver-beach-the-edit-may-2016-cover-photoshoot04.jpg

 

A legtöbb ember hajlamos azt hinni, amit hinni akar. Ön is így van ezzel? Lehet, hogy annak idején Ön is abba a csapdába esett, hogy másnak akarta látni a jövendőbelijét, mint aki valójában volt? Nos, akkor híreim vannak. Nem hánthatja le a zebra csíkjait, hogy fehér paripát faragjon belőle. Egyszerűen nem tud kibújni a bőréből.

Kevin Leman

Reggeli Nesze

beautyka 2016/03/15 19:36 komment

 

wedding_dress_szerda.jpg

 

Gondolataiddal, érzéseiddel és hiteddel átírhatod a jövendődet. A jelent nem, mert az már készen van. Megfagyott minden múltbéli gondolatod, jó és rossz érzésed, félelmed, tévhited és tévedésed. Megdermedt már minden, és olyan lett, amilyen - de a jövőd még várakozik.

Müller Péter

Reggeli Nesze

beautyka 2015/09/21 20:28 komment

 

 

ut_osveny.jpg

 

Olykor érzed: elakadt a hajód. Valahogy nem megy tovább. Minden ajtó bezáródott, sehol egy kis fénycsík, ami a barlangból a kiutat mutatná.

Nyugodj meg, vannak ilyen pillanatok az életben. Ilyenkor fent már rég terítik neked az új kártyákat. A sors csak tesztel és azt vizsgálja, milyen erős a hited, mennyire hiszel magadban. És mindjárt új vizekre evezhetsz.

Reggeli Nesze

beautyka 2015/06/15 20:53 komment

 

eletkedv.jpg

 

A boldogságot nem adják csak úgy. Neked kell megkeresned. Tudnod kell, hogy van, létezik és a tied. Csak is ebben szabad hinned. Nem másban és másnak. Csak is magadnak. És abban, hogy helye van az életedben a boldogságnak. Nem jön olyan könnyen, rögtön, elsőre és azonnal, de jön! Te csak várd! Hittel. Mert aki hisz benne, az rá is talál, aki nem, az, míg él, sosem. Légy hát kitartó és akard a boldogságot, hiszen csak így válthatod valóra az álmod.

Lippai Marianna

Mosolyhíd a Nesze!szeren

beautyka 2015/04/05 21:42 komment

 

hit_illusztr.jpg

Hit

Kedves Tamás!

Sokat írsz a hitről, és egy találkozódon is téma volt ez. Arról beszéltél, hogy ha hiszünk az álmainkban, a vágyainkban, azok valóra válhatnak még akkor is, ha mi nem tudjuk a megoldást. Elgondolkodtam, hogy ha a hit ennyire fontos, és ilyen sokat jelent, akkor hogyan lehetséges, hogy például vannak emberek, akiknek semmi sem sikerül, és úgy lecsúsznak, hogy hajléktalanokká válnak. És miért lehetséges, hogy vannak, akik nem gyógyulnak meg a betegségből, hanem meghalnak?

Üdvözlettel

Katalin

Kedves Katalin!

Sosem írok vagy beszélek olyan dolgokról, amelyeket ne tapasztaltam volna meg, mert annak semmi értelme nem lenne. Biztatni másokat olyasmire, ami nekem sem sikerült, balgaság lenne. Hiteltelen lenne.

Több olyan történetet éltem meg az elmúlt öt évben, amik azt igazolták, hogy történhetnek csodák, hogy az, amire vágyunk, akkor is teljesülhet, ha emberi számítások szerint lehetetlen. Végiggondoltam minden megoldást, és be kellett látnom, hogy nem tudom megoldani a szituációt. De nem mondtam le róla. Csak emberileg nem tehettem többet. És jött megoldás. Többször is. De akár az írói álmom teljesülését is ide vehetem. Hittem benne, és elértem.

Ám való igaz, hogy nem minden sikerül. Nem mindenkinek. Persze, mi kívülről látjuk mások történetét, életét. És nem tudjuk, miért vezetett az útja oda, ahol van. Hiszen az is lehetséges, hogy aki nagy bajba került, könnyedén lehetne jobb helyzetben is, csak nem találta meg a megfelelő irányt,, és egy kis segítséggel máris van megoldás. Az is megesik, hogy minden hit ellenére valaki nem gyógyul meg. Természetesen nem mindenre van magyarázat. Vagy nem azonnal. De gyakran utólag már tisztul a kép, és meglátjuk, hogy mindennek oka van, célja van. Sokszor a legnagyobb rossz vezet el álmaink megvalósulásához. De ezt természetesen abban a pillanatban még nem tudhatjuk.

Vannak dolgok, amik túl vannak a mi képességeinken, a mi kompetenciánkon, és nem is tudhatunk többet a mi végességünkben. A végtelent nem tudjuk felfogni. Viszont hinnünk kell, mert hit nélkül nem működik az életünk, illetve csak vegetálunk. Hinni kell abban, hogy elérjük azt, amit megálmodtunk. Hiszen ez a hit vitte mindig előre a világot. Nem mindig koronázta siker a hitet. De gyakran igen, és ennek köszönhetünk minden fejlődést. Sokan a kételkedők, gúnyolódók ellenére is hittek álmaikban, és milyen jó, hogy ezt tették.

Sosem a negatív példákat kell nézni, mert ha erre gondolunk, ha azt nézzük, hogy kinek mi nem sikerült, akkor valóban nekünk sem fog. Ha azt látjuk, hogy lehetetlen, ha azt vesszük, hogy másnak sem sikerült -  amit mi elterveztünk, akkor nekünk sem fog. Abban kell hinni, hogy nekünk menni fog! Hiszen az életben számtalan megoldás, lehetőség van. Ha az egyik út járhatatlanná válik, találhatunk másikat. Ami tőlünk telik, azt meg kell tennünk.

Szép napot!

Csitáry-Hock Tamás

(mosolyhid@mosolyhid.hu)

 

love_fal.jpg

 

Egy hajóban evezünk

“Ha egy hajón ülünk, és valaki elkezdi fűrészelni maga alatt a fát, hiába mondja, hogy azt tesz, amit akar, hiszen ez az ő saját széke” – mondta Eitan Yardeni, Madonna Kabbala tanára egy előadásán itt Tel Avivban, ahol hat éve élek. Ám a metafora nem csak a Közel-keletre, hanem az egész világra igaz: az egész hajó elsüllyed, ha egy valaki lyukat fúr a “saját” részén a padlózatba. Éppen ezért tévedés azt hinni, hogy azt kezdesz a saját sorsoddal, amit akarsz. A te sorsod mindannyiunké. Bármily fájdalmasan hangzik: mikor mérges, féltékeny, irigy, vagy gyűlölettel teli gondolatokkal mérgezzük magunkat, az egész világot mérgezzük.

Persze senki sem állítja, hogy az élet könnyű – én a magam részéről hiszem, hogy a születésünk pillanatában egyfajta képzeletbeli szerződést írunk alá: vállaljuk a földi lét szenvedéseit, és minden negatív hatással, ami ér bennünket, pozitívabbá válunk: megtisztulunk. No nem azt mondom, hogy keresnünk kell a szenvedést, ám ha elmenekülünk előle, hátat fordítunk neki, és azt mondjuk: “Nekem erre nincs erőm, én könnyű, boldog és fájdalommentes életet álmodtam meg magamnak!”, a sebek még fájdalmasabbak lesznek. Ha azonban elfogadjuk, mi több, értékeljük a sérüléseinket, sokkal kevésbé sajognak, és gyorsabban hegednek majd be.  Éppen ezért egyik helyzetben sem hibáztatunk másokat a sorsunk alakulásáért. A valódi ellenségünk nem az ország kormánya, az eső, a semmitmondó bulvárhősök vagy a kötekedő főnök, hanem a saját reakciónk ezekre a nehézségekre. Köztudott, hogy agyunk teljesítményének töredékét használjuk csak ki, ez pedig a lelkünkre is igaz. Ha képesek vagyunk meggyőzni magunkat arról, hogy – történjék bármi – vigyázunk a bennünk égő spirituális fényre, a nehézségek egyszeriben lehetőségekké válnak. Amennyiben viszont leragadunk az ujjal mutogatásnál, az áldozat- szerepnél, és a depressziónál, többé nem a közös jót, hanem a közös rosszat tápláljuk.

Amikor pedig a negatív érzelmekre hallgatunk, események hosszú sorát indítjuk el: elém vágott egy kocsi a lámpánál, rákiáltok, emiatt türelmetlenül beszélek a párommal, ő rosszkedvű lesz és egy üveg Nutellába fojtja a bánatát, elrontja a tegnap kezdett méregtelenítő diétáját, jól összekapunk, másnap pedig lemondjuk a közös nyaralást, aminek válás lesz a vége, mindeközben pedig egy sor embert megbántunk, és az ő kedvük, napjuk, életük is kudarcba fulladhat. Csalódott, keserű társadalomban pedig lehetetlen boldogan élni.

Ne hagyd, hogy a káosz magával ragadjon. Ha kihívással szembesülsz, mielőtt reagálnál rá, emlékezz: “Azért történik, mert ez szolgál engem a legjobban.” A “legjobb” talán nem a szemed előtt bontakozik ki, és talán nem látod meg spontán a dolog pozitív oldalát, de ha nem omlasz össze, hamarabb észre veszed majd a bizonyosságod eredményét, mint hinnéd. Ha a “zseni átlát a káoszon” elvét tudod alkalmazni a háborús árokra emlékeztető irodai íróasztalodat szemlélve, akkor biztosan képes vagy meglátni a tökéletességet a leglehetetlenebbnek tűnő pillanatban is. Kedvességeddel, hiteddel, bizakodó életenergiáddal pedig másokat is arra inspirálsz majd, hogy merjenek hinni önmaguk, a másik ember, mi több, a világ nagyszerűségében.

Fényes hetet!

facebook.com/KabbalaKozpontMagyarorszag

facebook.com/SteinerKristofOldala

whitecityboy.com

Reggeli Nesze

beautyka 2013/07/23 21:30 komment

Obsessive-Compulsive-Cosmetics-Crème-Colour-Concentrate.jpg

Lehet valamit akargatni, akarni, és lehet AKARNI. Vannak holtpontok az életünkben, amikor padlóra kerülünk. Úgy érezzük, nem megy tovább. 'Túl nehéz. Nem bírom' - ezek a gondolatok kavarognak a fejünkben. Jó szó a 'holtpont', mert ilyenkor valami tényleg meghal bennünk: a hit vagy a hitetlenség. Akiben a hit hal meg: föladja. Akiben a hitetlenség: folytatja tovább, és megnyeri a csatát.

Müller Péter

Antidepresszáns szombatra

beautyka 2013/05/31 23:28 komment

pink ruffles.jpg

A hit valami olyasmi, hogy ha erősen hiszünk a bekövetkezőben, akkor megtörténik. Én elég ateista vagyok ahhoz, hogy tudjam, a dolgok nem azért történnek meg, mert hiszünk bennük, hanem azért, mert annyira el akarjuk hinni a bekövetkezőt, hogy végül is magunk formáljuk olyanná az eseményeket.

Szalóczi Dániel

 

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu