Nesze!szer


 

 

nemvagyegyedul.jpg

 

Sosem vagy egyedül

Néha elfelejti az ember, milyen sokat köszönhet azoknak, akik nap mint nap körülveszik. És most nem olyasmire gondolok, hogy a szüleink "fedelet adtak a fejünk fölé", vagy hogy a párunk kitartott mellettünk egy nehéz időszak során. Inkább az olyan hétköznapi dolgokra, mint amikor a barátok szemébe nézve egy brutális 24 óra után is úgy érezhetem: hazaértem, biztonságban vagyok. Vagy hogy van kivel megosztani, mi történt aznap a melóban. Már azért is végtelenül hálásnak kellene lennünk az emberiségnek, hogy amikor felkapcsoljuk a lámpát, világosság lesz a szobában. A világ leghétköznapibb dolgai sem léteznének közösségi összefogás nélkül - nyugodtan állíthatjuk, hogy még a legmizantrópabb, legembergyűlölőbb lélek sem örülne olyan világnak, ahol pilóták, postások, pénztárosok nélkül, orvosok nélkül, ügyvédek nélkül, vagy épp egy barát mosolya nélkül kellene élnie.

Mindannyian fontosak vagyunk egymásnak. Amikor elhitetjük magunkkal, hogy egyes egyedül vagyunk a világban, és nem vesszük észre, mennyi áldást köszönhetünk a környezetünknek, azonnal elzárjuk magunkat a boldogság megtapasztalásától. A Kabbala Központban azt tanuljuk: mindannyiunkat érik megpróbáltatások nap mint nap, ám a kérdés az, hogy nehézségeink és fájdalmunk közepette meg tudjuk-e találni azt a pontot önmagunkban, ahol azt mondjuk: "Bárhol is vagyok most, az azért van, hogy a jövőben jobb ember lehessek. Van valami ebben a tapasztalatban, amit meg kell tanulnom, mert bármi is történik ma az életemben, az fontos, sőt pozitív dolog a személyes fejlődésem szempontjából."

Amikor pedig képesek vagyunk erre, azonnal felismerjük, hogy akármi is legyen a nehézség, nem csak mások felelősek, hibásak érte. Még egy kimondottan gonosz tett elkövetője is számtalan más, jóságos tettet hajtott végre életében, amelyekkel másokat segített (ha nem is tud róla, akkor is!) - a szerk). Még egy olyan világban sem szabad embergyűlölővé válnunk, ahol nap mint nap szembesülünk vele, mennyit ártunk a bolygónknak. Másokkal megosztva, baráti segítséggel, közösségi összefogással sokkal több esélyünk van kimászni a veremből, mint azzal, hogy hátat fordítunk egymásnak. Hiszem, hogy mindannyian megtapasztaltuk már, mekkora kő esik le az ember szívéről, mikor egy barátjának kimondja, mitől szenved - a probléma máris kevésbé súlyos attól, hogy megosztjuk egymással. Miért? Mert ezzel elvetjük azt az önző és egoista elvet, hogy csakis mi tudhatjuk a megoldást a világ minden problémájára, és esélyt adunk arra, hogy kapjunk - másoktól.

Hiszek benne, hogy csakis egyéni és közösségi erőfeszítéseinken keresztül oszlathatjuk el azt a személyes és globális negatívitást, mely bennünk, és körülöttünk történik - ahogy Karen Berg írja: "Az egyetlen oka annak, hogy létezik a negatívitás az, hogy még nem érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ahol képesek vagyunk megtörni. Még nem töröltük ki a negatívitást magunkból, életünkből és a világból. De meg kell próbálnunk megtenni ezt - s én hiszem, hogy minden nappal közelebb kerülünk hozzá."

Fényes hetet!

facebook.com/kabbalakozpontmagyarorszag

facebook.com/steinerkristofoldala

whitecityboy.com

Reggeli Nesze

beautyka 2015/12/30 20:47 komment

 

szilveszter_ejjel.jpg

 

Álljunk meg, és emlékezzünk a mögöttünk álló évre! Emlékezzünk a sikereinkre és a kudarcainkra, a megszegett és betartott ígéreteinkre. Arra, amikor a legjobb kalandokban volt részünk, és amikor bezárkóztunk, hogy elkerüljük a csalódásokat. Valójában erről szól a Szilveszter. Kapunk még egy esélyt, hogy megbocsássunk, hogy jobbak legyünk, többet adjunk, többet szeressünk, éljünk. Ne töprengjünk azon, mi lett volna ha, örüljünk annak, ami jönni fog. Fogadjuk meg, hogy jobban odafigyelünk egymásra, jót adjunk, és nem csak ma éjjel, hanem egész évben.

Szilveszter éjjel film

 

Reggeli Nesze

beautyka 2015/09/07 21:50 komment

 

szeptember_esely.jpg

 

Az élet olyan, mint a rajzolás: néha gyorsan és határozottan kell cselekednünk, a dolgokat erélyesen kézbe vennünk, és arról gondoskodnunk, hogy a nagy vonalak villámgyorsan előttünk álljanak. Semmiféle lagymatagságnak, kételkedésnek itt nincs helye, a kéz nem remeghet, a szem nem pisloghat ide-oda, hanem egyedül csak arra irányulhat a tekintet, ami előttünk van.

Vincent Van Gogh

 

Reggeli Nesze

beautyka 2015/01/29 21:13 komment

 

anthony_robbins_idezet3.jpg

 

Adj egy esélyt magadnak. Legalább egyet egy új életre, egy boldogabbra, olyanra, amiben a helyedet érzed. Mert addig, amíg nem ott vagy, ahol lenned kell, folyton boldogtalan leszel, és ha nem hallgatsz arra a késztetésre, ami azt ordítja, hogy tegyél már végre valamit, szépen meghalsz. Meghal a lelked, belehal a hitetlenségedbe, abba, hogy képtelen voltál elhinni magadról, hogy igenis többre vagy képes annál, mint amiben épp vagy. Ha nem tesz boldoggá az életed, tervezz újra, találd meg azt a valamit, amiért bármikor boldogan felkelsz. Töröld el a korlátokat, nincs rájuk szükség. Vagy hagyd meg őket, és élj örökre rabként.

Anthony Robbins

 

Reggeli Nesze

beautyka 2014/03/30 21:47 komment

 

szabó magda elefánt.jpg

 

Egyszer azt mondtam neki, van az úgy, hogy az ember előtt letérdel a fehér elefánt, azaz eljön egy olyan pillanat, amikor valaminek az elvetése vagy elfogadása évtizedekre, esetleg örökre megszab az életünkben valamit, ritkán térdel le a fehér elefánt, de akkor helyesen kell dönteni, különben ég tudja, meddig kell várni, míg ismét arra jár, ahol mi vagyunk.

Szabó Magda

Vidám vasárnap

beautyka 2013/11/09 21:46 komment

vidám vasárnap wedding.jpg

Hol volt, hol nem volt egy fiatalember, akinél egy éjjel angyal jelent meg. Az angyal olyan dolgokról mesélt neki, amelyek az életben várnak rá. Minden lehetőség adott lesz számára, hogy hatalmas vagyonra tegyen majd szert, a társadalom megbecsült tagja lehessen, és egy gyönyörű nőt vegyen feleségül - mondta neki. 

Emberünk egész életében várta, hogy az ígért csodálatos dolgok valóra váljanak, de nem történt semmi és végül egyedül és szegényen halt meg. Amikor a Mennyország kapujához ért, meglátta az angyalt, aki sok-sok évvel ezelőtt meglátogatta álmában, és felelősségre vonta:
-Te hatalmas vagyont ígértél nekem, társadalmi rangot és gyönyörű feleséget. Egész életemben vártam, de nem történt semmi.

Én neked nem ígértem ezt - válaszolt az angyal. - Én ezeknek a dolgoknak a lehetőségét ígértem neked, de te elmulasztottál élni ezekkel a lehetőségekkel.

Az ember megdöbbent. El sem tudom képzelni, miről beszélsz! - mondta.

Emlékszel, egyszer volt egy ötleted, de te féltél, hogy nem sikerül, ezért nem tettél semmit? - kérdezte az angyal.
Az ember bólintott.
Mivel te visszautasítottad a megvalósítást, az ötletet néhány év múlva egy másik embernek adták, aki nem ijedt meg a nehézségektől, és ha visszaemlékszel, akkor ez az ember az egyik leggazdagabb ember lett a környéken.

És arra emlékszel-e - kérdezte az angyal - volt egy eset, amikor a várost óriási pusztítás érte, sok ház romba dőlt, sok ezer ember nem tudott szabadulni a romok alól. Neked lehetőséged lett volna segíteni a bajbajutottakon és a túlélőket kimenteni, de te féltél, hogy ha elmész otthonról, akkor betörnek hozzád és kirabolják a házadat, ezért nem mentél el segíteni a hívó szóra, hanem a foteledben gubbasztottál.
Az ember szégyenkezve bólintott.
Ez egy hatalmas lehetőség volt, hogy száz és száz ember életét megmentsd, a város összes akója tisztelt volna téged. - mondta az angyal.

És emlékszel arra az asszonyra, arra a fekete hajú nőre, aki neked annyira tetszett? Nem hasonlított egyik nőre sem, akikkel korábban, vagy későbbi életedben találkoztál, de azt gondoltad, hogy sose menne férjhez egy olyan emberhez mint te, féltél, hogy elutasít, és elmentél mellette.
Az ember újra bólintott, de már sírt.

Igen barátom, - mondta az angyal - ő a feleséged lett volna, vele sok gyermeket neveltetek volna, igazán boldogságban éltél volna egész életedben.

Hasonló lehetőségek mindannyiunknak adódnak az életében, de gyakran, ehhez a történetbeli emberhez hasonlóan, mi is megengedjük, hogy a félelem felülkerekedjen rajtunk,  megzavarjon bennünket, hogy éljünk a lehetőségekkel.

Nem megyünk oda másokhoz, mert félünk az elutasítástól, nem beszélünk az érzéseinkről, mert tartunk tőle, hogy kinevetnek bennünket, és nem bízzuk rá magunkat más emberre, mert előre szenvedünk a fájdalomtól, ha elveszítjük.

De sosincs késő. Az angyalok mindig súgni fognak.

Vidám vasárnap

beautyka 2013/06/01 20:55 komment

vasárnapi babák.jpg

Az esély a tiéd. Soha, senki nem veheti el tőled. Ha azt gondolod, a világ, vagy valaki más dönt az életedről, az indulásodról, az érvényesülésedről: tévedsz. Ha találkozol egy akadállyal, köszönd meg neki, hogy ott van. Mert az téged csak még jobban ösztönözhet arra, hogy határozottan menjél tovább az utadon. Megerősít. És ha jó irányba haladsz: a mindenség összefog. Te pedig olyan szépen lépdelsz majd előre, hogy az, aki addig esetleg akadályozott, csak lesni fog utánad, de a nyomodba sem ér. Mert az esély a tiéd. És a győzelem is a tiéd lesz! 

Reggeli Nesze

beautyka 2012/08/28 07:05 komment

keddi reggeli csokis-kávé.jpg

Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz. S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap, és semmiben sem különbözne a holnaptól. De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot. Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap bármelyik percében, amelyik nem látszik különbözőnek a többitől. Mert ez a pillanat létezik, és ebben a pillanatban a csillagok minden ereje belénk száll, és segítségükkel csodákra leszünk képesek.

Paulo Coelho

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu