Nesze!szer

Steve Jobs... és a te életed!

2017. október 29.

 

teeleted.jpg

 

Ha a világ egyik leggazdagabb emberéről Steve Jobs-ról, láthattunk olyan fotót, ami a halála előtt készült pár héttel, akkor szerintem nincs semmi kivetnivaló abban, ha a 13 éves lányomról, Dominikáról én is posztolok ilyet. Egy fotót, mely „előre menetele” előtt 2 hónappal készült. Steve Jobs sem azért mutatta meg magát, mert el akart volna bárkit is rémiszteni. Dehogy! Célja volt vele. Nem is akármilyen. Én már megértettem ezt. És aki csak egy kicsit is „átérzi” az utolsó bejegyzését ennek az igencsak gazdag embernek, amit utoljára írt, az tökéletesen megérti a fotó üzenetét is.

Szóval eme fotó láttán döntöttem úgy, ha a mai ÉLETKEdv bejegyzésem, írásom mondandójához, üzenetéhez a lányom azon fotóját fogom felhasználni, ahol már valójában ő maga is készült a nagy utazásra. (A kép az utolsó szülinapján készült.) Csak azért, hogy megértessek veletek valami nagyon fontos dolgot.

Most nem fogok rímeket faragni, csak írom, ami a lelkemből jön. Vagyis érzésből. Az életről. Szemtanúja voltam a lányom utolsó heteinek, napjainak, óráinak, perceinek, másodperceinek, és a legutolsó lélegzetvételének. Láttam, hogy múlik el egy ember élete. Az életünk. És közben megértettem, hogy mi a fontos az életben. MAGA AZ ÉLET! Benne a szeretet, a szeretteink, a barátaink és a boldog ÉRZÉSEK! Mégis mindenki folyton a különböző tárgyak megszerzésére „gyúr”. Kell a legjobb, kell a legmárkásabb, kell a legújabb, kell az, ami másnak már van, de nekünk még nincs. És sorolhatnám még, mennyi minden kell. Csak sajnos a sok „kell” hajszolása közben elfelejtkezünk a szeretteinkről. A férjünkről, a feleségünkről, a gyermekünkről, a szüleinkről. Elfelejtünk SZERETNI. Elfelejtünk VELÜK LÉTEZNI. Elfelejtünk VELÜK BOLDOGOK LENNI. Olyannyira, hogy idővel már azt sem tudjuk milyen az. Pedig az életben ez az igazi boldogság. Amikor érzed a szeretteid közelségét, támogatását, szeretetét.

Dominika lányom utolsó napjait látván minden egyértelművé vált számomra. Ahogy néztem a lesoványodott kis törékeny testét, ahogy végig gondoltam, hogyan küzdött minden áldott nap a halálos betegségével, ahogy megéltem vele az „élni akarás” vágyát, megértettem, hogy mi az IGAZÁN FONTOS és ÉRTÉKES AZ ÉLETÜNKBEN. MAGA AZ ÉLET! És a szeretteink, akiket magunk mellé kaptunk, hogy szeressenek minket, és hogy mi is szeressük őket.

Tehát, csak óvatosan a tárgyak, vagyonok, anyagi javak hajkurászásával! Persze, az nem baj, ha van plazma tévénk, nagy házunk, új nullkilométeres autónk, netán vadiúj több százezer forintos telefonunk. Legyen. Miért is ne lehetne? Csak közben NE HANYAGOLJUK EL A CSALÁDUNKAT, A SZERETTEINKET, ÉS NE FELEJTSÜNK EL SZERETETET ADNI! Hiszen ha az utunk végére érünk, nem mindegy, hogy csupán csak a felhalmozott tárgyak vesznek majd körbe minket, vagy a SZERETTEINK. Nagyon nem mindegy! Üres kézzel érkeztünk e földre, és így is távozunk. Mindenki. Egy valamit tudunk csak magunkkal vinni: azt a csodálatos szeretetérzést, amit a hozzátartozóinktól, szeretteinktől, családunktól kaptunk. Csak ennyit leszünk képesek magunkkal vinni. Semmi mást. 
Ültem Dominika halálos ágya mellett és tudtam, hogy igazából már nem vágyik semmire, - Barbie baba, kifestő, kopogós cipő, pörgős szoknya, hajráf, stb. – csak arra, hogy ÉLHESSEN még a SZERETTEIVEL és, hogy együtt lehessen még jó sokáig a szüleivel.

A lényeg: a tárgyak, a pénz, és minden, amit megszereztünk tűzön-vízen, akár szeretteink átgázolásán és elvesztésén át, sosem fogják majd meg a kezünket, sosem fognak megölelni minket, sosem fognak minket megvigasztalni, ha szomorúak leszünk, és sosem fogják az mondani nekünk, hogy SZERETLEK.

Nos. Mint mindenkinek, így nektek is véget ér egyszer a földi életetek. Addig is – én személy szerint, aki anyaként megélte a poklot és túlélte a sokak által túlélhetetlent, - boldog, kiegyensúlyozott, szeretteitek körében eltöltött, hosszú életet kívánok nektek! 

Lippai Marianna

A bejegyzés trackback címe:

https://neszeszer.blog.hu/api/trackback/id/tr8613114370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása