Soha ne engedd, hogy meghatározza az önmagadról alkotott képedet egy olyan ember kritikája, akiben nincs elfogadás. Aki állandóan bírál, aláz és igyekszik föléd kerekedni. Folyamatosan a hibát keresi tetteidben, és minden szavával azt közvetíti Feléd: nem vagy elég jó!
Mindenáron arra törekszik, hogy alárendeld magad, és azt érezd, hogy nélküle nem boldogulnál. Ő mindig tudja, hogyan kellene viselkedned, merre kéne lépned. Irányítási kényszerben szenved, mert képtelen uralni a saját életét.
A sikertelen, boldogtalan embert az különbözteti meg a többitől, hogy mindig a másikkal foglalkozik. Ha hasznosnak, értékesnek érezné Önmagát, nem lenne fontos számára, hogy felnézz rá. Ha tisztelné saját magát, tisztelet ébredne benne a másik ember sorsa iránt. Nem bántana, nem alázna, nem kritizálna senkit.
A boldogtalan ember képtelen örülni a másik sikerének. Harag, gyűlölet, düh ébred lelkében, ha mást kiegyensúlyozottnak lát.
A legtöbb, amit tehetsz az, ha nem hagyod, hogy hatással legyen rád. Egy olyan ember, aki haragszik a világra, nem vállal felelősséget a sorsáért. Mindig azt fogja bántani, aki tiszta és egyszerű.
Aki nem fogad el úgy, ahogy vagy, aki képtelen örülni annak, ha boldognak lát, annak ints búcsút!
Ne engedd, hogy meghatározzon valaki, aki még azzal sincs tisztában, ki is Ő valójában.
Mohácsi Viktória
