Ha rendeztük a családi energiákat, akkor ideje lezárni azon kapcsolatokat, amik gátolnak az előre haladásban. El kell engedni azt, aki miatt megállítottad az életed.
Ha rendbe tetted a gyökereidet, és megértetted, hogy nem vagy az életed áldozata, akkor önbecsülésedben megerősödsz annyira, hogy megértsd, megérdemled a boldogságot. MOST, a jelenben. Nem kergeted többé magad hiú ábrándokba, nem vársz senkire. Nem hagyod, hogy érzelmileg zsaroljanak, hogy elhitessék Veled, hogy bárki nélkül is képtelen vagy élni.
Tedd a szívedre a kezed, és őszintén gondolkodj el azon, mennyit adtak, és mennyit ártottak Neked ezek a kapcsolatok. Sokkal többet szenvedtél, mint amennyi jót kaptál, ebben biztos vagyok. Megcsillant a remény, elkezdted boldognak érezni magad, és ragaszkodtál ehhez a boldogsághoz. De hidd el, nem az emberhez ragaszkodsz, az érzéshez! Önmagad boldog változatához! De Te csak szenvedsz és vársz… Leblokkolva ezzel az életed… Várod, hogy majd ideálisak lesznek a körülmények… Várod, hogy majd elköltözik… hogy elválik… hogy felvállal… Várod, hogy megtalálja önmagát… Várod, hogy ne fusson el sem előled, sem az érzései elől…
De vajon meddig vársz még?? Rá kellene ébredned, hogy azok a kapcsolatok, amelyekről azt hiszed, hogy építenek, inkább rombolnak belül. Mutatják a tükröt, mennyire nem becsülöd magad. Ha Te felvállalod teljes mértékben lényed, más is felvállal majd. Ha nem állítod meg az életed, senki nem fogja Tőled ugyanezt kérni. Hidd el végre, olyan társat érdemelsz, aki felvállal, és akinek Te vagy az első. Aki féltőn ölel át szeretetével. Aki elfogad, és nem kéri, hogy más legyél. Amint ráérzel erre, és nem elégszel meg mással, meg is fogod kapni.

Fénykert portál