A héten szabadulunk!
Jó ideje abban hiszek, hogy a vallás - anélkül, hogy valaki lelki fejlődésének eszközeként tekintene rá - csak olyan, mint a babaként ránk ragadt becenevünk: nem sokat tettünk érte, ha "beleszülettünk". Az emberek sokszor negyven-ötven évesen, vagy egészen idős korban térnek ki a hitükből, vagy éppen térnek meg egy másik vallás
követőiként - ez pedig rendben is van így, hiszen azt jelenti: eljutottak arra a pontra, hogy a saját hitvallásukról, a saját világukról ők maguk akarnak dönteni. Ez hatalmas dolog - mert megmaradni abba, amibe beleszületünk, mindig sokkal kényelmesebb.
Én magam buddhista családban nőttem fel, a tibeti mantrák mormolása közben pedig már gyerekként is fél szemmel a magyar szöveget követtem, hogy megfejtsem a kódokat. A vallási hagyományainknak ugyanis - bár sokszor csupán berögzüléseknek tetszenek - mindig vannak spirituális gyökerei. A Biblia tanításai is metaforikus értelemben segítenek a hétköznapok során - például nem fizikai értelemben építünk égig érő tornyokat, hanem büszkeségünk, egónk tör az égig. A Vörös tenger kettéválása az izraeliták előtt éppen így a mindannyiunk birtokában lévő csodát: a teljes bizonyosság erejét. Ezt ünnepeljük Pészahkor - amelyet bár a legtöbben a zsidó vallás ünnepeként emlegetnek, a kabbalisták szerint egyfajta energia-kapu, amely most hétfőn, a kabbalisztikus naptár szerinti Kos havának teliholdjakor nyílik meg.
Az ünnepi készülődés - amely óriási nagytakarítással, és önrevízióval telik - lehetőséget teremt arra, hogy ráakadjunk a lelkünk mélyénmegbúvó negativitásokra, amelyek megakadályoznak minket a lelki fejlődésünkben. Mindannyiunk életében van valami - egy rossz szokás, egy működésképtelen kapcsolat, vagy a karácsonyról rajtunk ragadt úszógumi - amelyről szentül hisszük: ettől lehetetlen megszabadulni. Pedig, ahogy az izraeliták maguk mögött hagyták az egyiptomi rabszolgaságot, mi is képesek vagyunk kitörni a saját kalitkánkból.
Persze nem kell kabbalistának, sőt, spirituálisnak se lenni ahhoz, hogy megértsük: nevezhetjük Pészahnak, a Húsvétnak, a Ramadánnak, vagy akár vidám vasárnapnak is, szinte minden nagy vallási ünnep ugyanarról szól: az összetartozás és a szeretet erejéről.
Ünneplős hetet mindenkinek!
www.whitecityboy.com
www.facebook.com/
