Segítség, támad a karácsony-para!

Észrevetted, hogy karácsony környékén minden apró probléma valahogy sokkal hatalmasabbnak tűnik? A hétköznapi gondok ilyenkor kicsit olyanok, mint a képed s gömbdíszek tükrében: kissé torznak, és gyakran gigantikusnak látjuk a saját, a környezetünk, és a világ hibáit. Mi lenne, ha idén karácsonykor a változatosság kedvéért inkább a pozitív dolgokat nagyítanánk fel? Néhány éve egy tanácsadó rovatot szerkesztettem egy havilapnál, és decemberben mindig extra sok mail érkezett. Nem volt nehéz észrevenni, hogy a legtöbben ugyanazoktól a típus-paráktól szenvednek. Vegyük hát sorra a klasszikus karácsony-para lehetőségeket amelyekkel szembenézhet az ember lánya-fia a szenteste közeledtével. Egészen biztos vagyok benne, hogy ha jövő ilyenkor újra elolvasod ezt az írást, már egy másik „karácsonyi para-prototipus” lesz érvényes rád… és akkor éppen az tűnik majd a világ legnagyobb problémájának. Pedig egyik sem az, mi több, ha egy kicsit meditálsz rajtuk (eseteg legurítasz egy pohárka málnabort vagy tojáslikőrt - recept ITT), mindegyikben találhatsz valami szépségeset.

Karácsony-para #1: „A szerelmem nélkül boldogtalan lesz az este!”

„Még csak négy hónapja vagyunk együtt a szerelmemmel, de a családomnak még nem mutattam be, sőt, azzal sem mertem még előállni, hogy leszbikus vagyok.” - mondja a 21 éves Réka. „A karácsony a szeretet ünnepe, én pedig nem tölthetem azzal, akit a világon a legjobban szeretek: a párommal.” Nos igen, kemény dió, de hé... a karácsony valójában nem más, mint egy szokás, egy hagyomány. Ha a 24-ét a szüleiddel kell is töltened, az a lelkedet a következő napok bármelyikén díszbe öltöztetheted, és karácsonyozhatsz a barátoddal. Az helyzet pedig egyértelmű üzenetet hordoz: ha elszántad volna magad a bátor lépésre, most nem lennél hasonló helyzetben. Az ünnepek alatt azért kíméld meg a szüleidet a sokktól – ne a karácsonyfa alatt jelentsd be, hogy megtaláltad a nagy őt, akit történetesen Bellának hívnak. Azonban egy ígéretet tehetsz magadnak: szilveszter után vegyél erőt magadon, és meséld el szüleidnek, milyen boldogságot kaptál az élettől ajándékba azzal, hogy párra leltél. Ki tudja, talán a következő karácsonyt már mindannyian együtt tölthetitek! Addig pedig… vedd észre, mekkora mázlid van, hogy érezheted a szerelmed kínzó hiányát – ez azt jelenti, hogy igazán szereted őt. 

Karácsony-para #2: “Szingli vagyok, sajnáljatok!”

„Az összes barátomnak van párja, én vagyok az egyetlen, aki szingli maradt az ünnepekre. Ha törik, ha szakad, beújítok egy pasit szentestére, nem leszek szánalmas, magányos szingli, aki nem kap ajándékot a kedvesétől, mert nincs neki.” határozta el magát Petra, megfeledkezve a legfontosabb szerelmi szabályról: egyetlen párkapcsolat sem hullik az ölünkbe attól, hogy követelőzünk... még karácsonykor sem. A legendás divatház alapítója, Gucci egyszer azt mondta: „Inkább vagyok boldogtalan egy Rolls Royce-ban, mint boldog egy biciklin.” Viccesen hangzik, de ne kövesd el ugyanezt a hibát a szerelemben. Ha összeszedsz egy idiótát azon a címen, hogy nem akarsz szingli lenni az ünnepek alatt, kizárod annak a lehetőségét, hogy a valódi szeretetet és boldogságot éld át – az igazi barátaid és a családtagjaid mellett. Egyébként is! Tudod hány olyan kapcsolatban élő fiú és lány van, aki titkon arra vágyik: bárcsak a legjobb barátjával tölthetné az év legmehittebb perceit?

Karácsony-para #3: “Tök egyedül ünneplek – mégis mihez kedzjek?!”

„A mamám három éve meghalt, a papám pedig idén nyáron újraházasodott, és a mostohaanyámmal Brazíliába utaznak az ünnepekre. Egyszerűen senkim sincs, akivel tölthetném a karácsonyt.” - panaszolja a 32 éves Alexa, aki kizárólag az ünnepekre utazott haza Debrecenbe, hiszen Londonban dolgozik. „Nem akarok patetikus harmincas lenni, aki egy szórakozóhelyen tölti az ünnepet a többi magányos flótással.” Nanananana... Alexa csupán azt felejtette el, hogy a karácsony éppen olyan nap, mint a többi: semmi okod nincs arra, hogy ilyenkor kötelező jelleggel körülvedd magad egy pihepuha, kockás takaróval, és szaloncukrot majszolva énekelgesd a Csendes éjt. Kérdezd meg magadtól, mire is vágysz valójában! Ha nem lenne ünnep, mihez lenne kedved? Lehet, hogy igazából éppen szórakozni vágynál egy klubban, de az is előfordulhat, hogy halálosan álmos vagy, és kivételesen ágyba bújnál már kilenckor. És mi van azzal az esszével, amivel úgy el vagy késve az egyetemen? Butaság volna elvből nem tanulni, vagy dolgozni szenteste, ha éppen ilyenkor száll meg az ihlet, és ráadásul van egy nyugodt, „csendes éjed”.

Karácsony-para #4: “A családom a végzetem!”

„Három éve minden karácsonykor ugyanaz a nóta.” - kezd bele a történetébe a 24 Kriszti, aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy a szülei saját fiukként szeretik a pasiját, Andrást. „Ezzel csak az a gond, hogy az ünnepi asztal körül folyton előkerülnek a legkínosabb, legidegesítőbb témák, és előbb-utóbb azon kapom Andrist, hogy az anyámmal párban engem becsmérelnek, vagy rajtam nevetnek. Hogy én milyen sokat költök, hogy én sosem fejezek be semmit, amit elkezdek, vagy hogy nem lehet rámbízni a krumplipüré kevergetését sem.” Kriszti egy nagyon nehezen kezelhető, de nagyon természetes helyzet áldozata lett: Andris elkövette azt a hibát, hogy úgy próbál „bevágódni” a kedves „anyósnál”, hogy viccesen ugyan, de a párja ellen fordul. Ha ilyen szituáció adódik, neked kell felnőttnek lenned az asztalnál: ne vedd fel a kesztyűt, a családi béke megőrzése érdekében. Ez nem az a pillanat, amikor fel kell hánytorgatnod a sérelmeidet. Önironikusan jegyezd meg, hogy valóban kissé túköltekezted magad, és hálás vagy nekik, hogy a hibáid ellenére így szeretnek - majd gyorsan válts témát, de semmiképpen se vágj vissza. Tudod, ha megdobnak kővel, dobd vissza... zserbóval! Igazából még örülhetsz is annak,, hogy a családod és a kedvesed ilyen könnyedén megtalálják a közös hangot – még ha a téma néha nincs is ínyedre.

C'est la vie - az idei ünnep ilyen, a következő pedig másmilyen lesz. Mert lehet, hogy jövő évben végre fehér lesz a karácsony, nem reped meg a bejgli teteje a sütőben, és időben sikerül megvenni az összes ajándékot, sőt, még ronda rénszarvasos zoknit sem kapsz majd senkitől, de egyben már most biztos lehetsz: a tökéletes karácsony nem azon múlik, hogy minden és mindenki úgy táncol, ahogy te fütyülöd a Mennyből az angyalt. Yehuda Berg így ír a Kabbala Központ egyik könyvében: “A titok az, hogy van választásunk: vonakodva szenvedjük végig a kényelmetlenséget, vagy boldogan magunkhoz öleljük azt. A boldogság abban a bizonyosságban van, hogy a kényelmetlenség, a nehézség és a fájdalom mind lehetőségek, amivel hozzájuthatunk a Fényhez. Ha kesergünk bármi miatt, amin éppen keresztül kell mennünk, akkor esélyünk sincs kapcsolódni a Fényhez. Ha viszont megértjük, hogy minden nehézség közelebb visz a Fényhez - akkor kezdjük megérteni a leckét, amit ezek a körülmények tanítanak nekünk.”

Csodálatos, para-mentes hetet mindenkinek!