Ez még nem a világvége… vagy mégis?

Vajon mitévők lennénk, ha egy 35 kilométer átmérőjű meteorit zuhanna a Föld felé, a tévében pedig bejelentenék a világvégét – amely történetesen jövő hétvégén lenne esedékes? Hogyan töltenénk el azt a kevéske időt, ami a rendelkezésünkre áll? Akadna, aki hisztérikus rohamok és sírógörcsök közepette tengetné utolsó napjait. Van, aki lenullázná a hitelkártyáját, hogy tökéletes outfitben és frizurával érje őt az ítélet napja. Olyan is akadna, aki teljes tagadásban élve élné tovább a mindennapjait, és még az armageddon idején is lehajtaná a vécéülőkét, és visszacsavarná a fogkrémes tubus kupakját – mert hiszen így illik. És – ha nem is túl sokan – lennének olyanok is, akik bízva az önzetlen jóság és a feltétlen szeretet erejében még mindig hinnének a holnapban. Sőt, az örökkön örökkében is.

Ezen a héten kerül mozikba Keira Knightley új filmje, az „Amíg a világvége el nem választ”. A filmben Dodge és Penny szomszédok, akik egyformán rosszul kezelik a végső nagy bumm érkezésének hírét. Amikor pedig a postás véletlen a lánynak kézbesíti az üzenetet, amelyben a srác egykori, örök elérhetetlenségbe burkolózó szerelme megvallja: talán mégiscsak lehetett volna köztük valami, a szomszédok kocsiba pattannak, hogy a világvége előtt, még így utoljára belekóstoljanak a kalandba, a barátságba és a szerelembe.

Véletlenek persze nincsenek: a kabbala szerint ugyanis éppen ezen a héten esedékes az év egyetlen olyan napja, amikor 24 órára a jó átengedi a hatalmat a rossznak. Az oroszlán havának kilencedik napján egy kis időre elreppennek a fejünk fölül az oltalom, megbocsátás, és irgalom angyalai. A történelem során számtalan katasztrófa pusztított ezen a bizonyos napon –ekkor rombolták porig mindkét jeruzsálemi templomot, Ferdinánd, a spanyolok királya ezen a napon ölette meg a számüzetés ellenére spanyol földön maradt zsidókat, sőt, az első világhború is e napon robbant ki. Kolumbusz Kristóf hajója is ekkor indult volna el az Új Világ felé – ám spirituális tanulmányaira hivatkozva egy nappal elhalasztotta a kihajózást, tudván, hogy az év legsötétebb napján bármi megtörténhet. Akár még az is, hogy ez lesz életed legcsodálatosabb napja...

Karen Berg azt írja „Isten is visel Rúzst” című könyvében: az éjszaka mindig épp pirkadat előtt a legsötétebb. Mi több: a legfeketébb sötétségben még a legapróbb fénysugár is tisztábban látszik. Éppen ezért ezen a héten mindannyiunknak arra kell koncentrálnunk, hogy a szavainkkal, tetteinkkel, gondolatainkkal fényt gyújtsunk az éjszakában. Nem a nagy döntések, sarkos ítéletek, és félvállról vett felelősség napjai ezek – "ilyenkor életünk legapróbb, már-mát jelentéktelennek tűnő részleteit megfigyelve rá kell találnunk azokra az energia-fekete lyukakra, amelybe nap mint nap belesünk, és amelyek elválasztanak minket attól az embertől, akivé válni szeretnénk.

Ha hajlamos vagy rá, hogy lekezelő stílusban beszélj a kollégáiddal, sőt arra is, hogy ezt még önmagad előtt is letagadd: ez a te heted, hogy változtass! Ha előfordul, hogy csak kétszer viszed le a kutyát, hiszen „kibírja”, és még arról is meggyőzöd magad, hogy „jobb is ez így neki, mert nem kell sétálnia a nagy melegben”, ez szintén a te időd. Ha képtelen vagy megbocsájtani a barátnődnek, aki vérig sértett, és mosod kezeidet, mert „az érzelmeimnek nem parancsolhatok”, most jött el az alkalom, hogy elfogadd őt olyannak, amilyen – emberi lénynek, aki időnként hibázik. Ezen a hétvégén minden benned rekedt gyűlölet, minden egyes hazugság, minden ítélkezés olyan lesz, mintha gyújtóst dobnál a világ leghatalmasabb tűzvészére. Ha viszont képes leszel megtisztítani magad a negativitástól, azzal nem csak saját magadnak, hanem az egész világnak segítesz eloltani a káosz lángjait. (Csak pozitívan - és menni fog!)

Csodákkal teli hetet mindenkinek!