Voltunk tegnap a moziban. Nem habkönnyű, nem mézes és mázos és nem csókos elcsattanós film volt. Kicsit nehezebb. De olyan, ami ad. A bátorságról szól és az elindulásról. A segítség a címe. Nézzétek meg típus. Ajánlanánk.

Aztán eszünkbe jutott, hogy a hol kisebb, hol nagyobb megfázás után múltkor néztük a tévét. Hosszan. És egész rémisztő volt. Tényleg a rémisztő a legjobb kifejezés. A reklámok maguk az iszonyatok. Ha valaki elhiszi ezeket, hát borzasztóan nehéz lehet az élete. Minden hirdetés valami orbitális veszélyről szólt, ami mindenhol ott leselkedik ránk. Az utcán, a villamoson, a buszon, a szomszéd alakjában - mert egyfolytában támadnak a baktériumok. Otthon a wécé pereme alatt is ott a rettenet. Már ott sem lehetünk biztonságban, mert a kórokozók mindenre képesek! Az ételek meg, hát azokban semmi hasznos nincsen és hát minden hájjá alakul át, már mozogni sem tudunk majd, felpuffadunk és szállunk, na nem a dallal! Az időjárás meg maga az iszonyat. A gombákról ne is beszéljünk, hát azok bevették az uszodákat teljesen. A szél megeszi a hajunkat, kiszárítja a kezünket, nem csak a norvég halászokét, a csecsemők meg ha nem adunk napjában ezer vitamint és szúrást és akármit, hát gyakorlatilag következő generációval nem is számolhatunk. Ledöbbentünk teljesen. Ezt öntik az emberek nyakába nap mint nap? És mi van, ha valaki elhiszi ezeket? Az azért tényleg rettenet lehet.

Mikor döntött valaki úgy, hogy a föld valami iszonyatos félelmetes hely lesz? Mikor hitették el az emberekkel, hogy egyfolytában, minden ellen védekezni kell és para legyen az ascendense mindenkinek? Mintha az élet valami harctér lenne, ahol egyfolytában lőnek, fegyverszünet pedig egyáltalán nincsen. Kitört a harmadik világháború, csak nem vettük észre? Ennyi baromság mellett szinte bátorság az, ha valaki jól érzi magát.

De mondjuk minket ez nem érdekel. Ne parázzatok, örüljetek a napsütésnek, a jó zenéknek, egy filmnek, egy könyvnek, egy kedves mosolynak, vagy a parkban egy cuki tacskónak. Mert a világ körülöttünk azt tükrözi, amilyenek mi vagyunk belül. Aki pedig egyfolytában fél, hát annak tényleg egy harctér lehet az élete. (És attól nem fél, hogy megeszi a félelem egyszer legbelül?) Bátraké a szerencse, és ha valamitől ne féljetek, hát az az, hogy az élet napos oldalán járjatok! Na hagyjátok magatokat megfélelmíteni. Like ennek a napsütéses csütörtöknek és a pozitívan gondolkodó Nesze olvasóknak, a sok mosolynak, amit mi is kapunk tőletek! Inkább teremtsetek sok jót magatoknak, barátkozzatok vidám emberekkel, humoros barátnőkkel, olyanokkal, akiktől tanulhattok - mert megérdemlitek! Vegyétek kezetekbe az életeteket, ne hagyjátok, hogy más irányítsa azt! És tudjátok, ha mosolyogtok, a világ is visszamosolyog ám! (Ja, a filmet pedig nézzétek meg, ha időtök engedi, még egy deka baktériumos reklám sincs közben - szerencsére... Viszont önbizalmat és erőt ad rendesen!)